António Guterres szóvivője, Stéphane Dujarric közleményében úgy fogalmazott, hogy a főtitkár jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok a testületben marad. A világszervezet emberi jogi intézményei nagyon fontos szerepet játszanak az emberi jogok érvényesítésében és védelmében szerte a világon – írta Dujarric.
Vojislav Suc, az Emberi Jogi Tanács szlovén elnöke azt mondta, hogy az Egyesült Államok döntése kiábrándító. Felhívta a figyelmet, hogy a világon napi szinten teszik próbára a multilateralizmust és az emberi jogokat, a tanács pedig olyan kivételes hely, ahol megvitatják a szörnyű helyzeteket, és megpróbálják megelőzni a problémákat. „A tanács sok tekintetben egy előrejelző rendszerként működik, megkongatja a vészharangot egy küszöbönálló vagy súlyosbodó válságban” – mondta Suc. Kifejtette, hogy a testület megfigyelői és vizsgálódó szakértői rendszeresen szolgálnak friss információkkal a válsággócokról, a testület intézkedései pedig jelentős, az emberi jogsértések megszámlálhatatlan áldozatát szolgáló eredményeket hoztak világszerte.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében azt írta, hogy Washington döntésével magának árthat. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok a demokrácia élharcosa és támogatója a világporondon, s a mostani döntésével az kockáztatja, hogy aláássa ezt a nemzetközi szerepet. „Az Egyesült Államok az emberi jogok védelmének éllovasa volt szerte a világon, és sok éven át szilárd partnere volt az Európai Uniónak az Emberi Jogi Tanácsban” – üzente szóvivője, Maja Kocijancic útján Mogherini.
Sajnálatosnak nevezte az amerikai döntést Boris Johnson brit külügyminiszter is, aki szerint London továbbra is szilárdan támogatja az ENSZ-testület munkáját. „Nem rejtettük véka alá azt, hogy Nagy-Britannia meg akarja reformálni az Emberi Jogi Tanácsot, de elköteleztünk magunkat, hogy belülről dolgozunk a testület megerősítésén” – olvasható Johnson közleményében.
Ausztrália is csalódottságának adott hangot az amerikai döntés miatt. Julie Bishop külügyminiszter azt mondta, hogy az ausztrál kormány is jobban szerette volna, ha az Egyesült Államok bennmarad a testületben, és ezt ő személyesen tolmácsolta is a Trump-kormányzat magasa beosztású képviselőinek. Bishop szerint országa sok tekintetben osztja az Egyesült Államok álláspontját a tanács munkájával, különösen Izrael-ellenességével kapcsolatban, ugyanakkor támogatja más, nézeteltéréseket okozó kérdések rendezését a testületben. Ausztrália folytatni fogja az emberi jogok védelmét szolgáló konstruktív együttműködést más országokkal, köztük az Egyesült Államokkal is – tette hozzá.
Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerdán jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az ENSZ Emberi Jogi Tanácsából. A diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, amely szerinte „álszent és öncélú”, és valójában „gúnyt űz az emberi jogokból”. Hozzátette: Washington azért lép ki, mert egyetlen országnak sem volt bátorsága, hogy csatlakozzon a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez. Haley meggyőződését fejezte ki, hogy a tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják, és erre bizonyíték az, hogy „aránytalan mértékben” foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben.
Washington egy nappal azután jelentette be kilépését a testületből, hogy Zeid Raad al-Husszein az Emberi Jogi Tanács 38. ülésszakának megnyitóján elítélte a Trump-kormánynak azt a szerinte „lelkiismeretlen” gyakorlatát, amely szerint az illegális bevándorlóktól a mexikói határon erővel elválasztják gyermekeiket.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél.
Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz.