A balti állam már a kilencvenes évek eleje óta élen jár az állam és gazdaság digitalizálásában, azonban a milliós nagyságú e-rezindensséggel újabb szintet lépnek. Természetesen az e-lakosok nem e-állampolgárok, tehát nincs szavazati joguk, sőt az országban való tartózkodásra sem jogosultak. A mechanizmus nem ösztönzi a bevándorlást, leginkább olyanok válnak e-rezidenssé, akik nem akarnak fizikai valójukban a balti országban lenni. Tallinn tapasztalatai alapján a világ minden tájáról érkező digitális lakók elsősorban az üzleti életben érdekeltek. Az elektronikus ajtónyitás bárkit feljogosít arra, hogy Észtországban vállalatot alapítson, és úgy vezesse, hogy nincs is az állam területén.
A Motherboard szerint a program olyan sikeres, hogy 2014-es indulása óta 129 országból már több mint ezer céget alapítottak. Leginkább a finnek, az amerikaiak és az ukránok élnek észt digitális identitással. „Miután egy e-rezidens vállalatot alapít, hamarosan észt szolgáltatásokat fog igénybe venni, legyen szó bankszámlákról, könyvvizsgálatról vagy egyéb jogi tanácsokról”– nyilatkozta a magazinnak Katre Kasmel. Az e-lakos program szóvivője szerint a digitális forradalommal a balti állam gazdasági potenciálja folyamatosan növekszik. Az üzleti érvek mellett természetesen épül az országimázs is, a mindössze 1,3 milliós lakosságú, apró állam anélkül válhat naggyá, hogy az ott élők száma növekedne.
Nem mindenkit győz meg az épülő e-társadalom: a Civic Tech USC amerikai kutatócsoport szerint hiába a digitális lendület, Észtországban sem lehet online utcákat söpörni vagy Skype-on keresztül orvoshoz menni.