Súlyos hiányosságokat tártak fel a német menekültügyben az illetékes szövetségi hivatal, a BAMF egy belső jelentése szerint – adta hírül a Die Welt német lap.
Így – többek között – iraki menedékkérők rendszeresen jártak haza szülőföldjükre nyaralni vagy rokonlátogatásra, ami megdönti az érvet, hogy üldöztetésnek lennének otthon kitéve. Szakértők attól is tartanak – mutat rá a Die Welt –, hogy hamis személyazonosságok révén tovább erősödnek a migránsok bűnözői csoportjai, mint az úgynevezett kamu libanoni klán. Olyan szíriaiként vagy irakiként elismert menedékkérőket is azonosítottak, akikről később kiderült, hogy Törökország állampolgárai.
A BAMF tavaly a túlterheltsége miatt csupán 2527 felülvizsgálati eljárást indított, és 421 esetben vonta meg a menedékjogi státust. Később gyorsítottak: az idei első negyedévben mintegy 29 ezer ilyen eljárást végeztek el, és 201 esetben vonták meg a menedékjogot. Emlékezetes: az elmúlt években több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba.
A most megszellőztetett jelentés immár a sokadik árulkodó jele annak, hogy Németország nehezen birkózik meg a 2015-ben tetőzött migránsáradattal, menekültügyi rendszere túlterhelt és visszás. Nemrég abból lett botrány, hogy egy togói fiatalember kitoloncolásának nem tudtak érvényt szerezni Baden-Württemberg tartományban, miután 150 afrikai ellenállt a rendőri intézkedésnek.
Később több száz rendőrnek kellett visszatérnie, hogy kitoloncolási őrizetbe helyezze a férfit. Alexander Dobrindt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) Bundestag-képviselőcsoportjának vezetője szerint külön iparág épült ki a kitoloncolások megakadályozására. Michael Kretschmer szász miniszterelnök azt mondta: a kitoloncolások gyakran azért hiúsulnak meg, mert a távozásra kötelezettek nem kapnak útlevelet hazájuk nagykövetségétől.
Mindeközben tovább dagad a brémai menekültügyi botrány is. A Münchner Merkur tegnap arról írt, két hónapja legalább két esetben is hiába kért időpontot Josefa Schmid, a tartományi BAMF-hivatal vezetője Horst Seehofertől, aki az első megkereséskor még bajor miniszterelnök, a másodiknál már német szövetségi belügyminiszter volt. Ám Seehofer nem ért rá, pedig Schmid „a köztársaság legnagyobb menekültbotrányaként” írta le az ügyet, amely akkor még nem volt ismert a német sajtóból.
Hetekkel később derült ki, miről van szó: egy azóta Ulrike B.-ként ismert főhivatalnok, Schmid elődje legalább 1200 olyan személynek, főleg jazidiknek adott menedékjogot, akik nem szorultak volna védelemre, eurómilliós kárt okozva ezzel az adófizetőknek. Menedékjoghoz juttatott egy olyan, magát szíriainak valló férfit is, akiről kiderült: ugyanolyan hamis, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet által ellenőrzött területről származó útlevéllel érkezett, mint a 2015-ös párizsi merényletek egyik elkövetője.
KISKORÚAK KÍSÉRET NÉLKÜL
Valamivel több mint 31 ezer kísérő nélküli kiskorú kért menedéket tavaly az Európai Unióban: ez nagyjából fele az előző évben regisztrált adatoknak és harmada a 2015-ös rekordnak – közölte tegnap az Eurostat, az unió statisztikai hivatala.
Ez a szám ugyanakkor még mindig a többszöröse a 2008–2013-as időszakban feljegyzett átlagos évi 12 ezernek. A kísérő nélküli kiskorúak túlnyomó többsége fiú, legnagyobb csoportjukat afgánok, eritreaiak és gambiaiak alkotják. Legtöbbjüket Olaszországban vagy Németországban regisztrálták (32, illetve 29 százalék). Az adatok szerint Magyarországon a 2016-os 1220 után tavaly mindössze 230 kísérő nélküli kiskorú menedékkérőt regisztráltak.