A közgyűlés rendkívüli ülésének összehívására azután került sor, hogy az Egyesült Államok hétfőn megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) az egyiptomi határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánította volna a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket.
A megvétózott határozattervezet azt követelte volna Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vonja vissza a Jeruzsálem státuszára vonatkozó döntését, mellyel elismerte a várost Izrael fővárosának. Trump december 6-i döntése nyomán mindennaposak a tüntetések a palesztin területeken, és nemcsak az Egyesült Államokkal szemben ellenséges országok, de Washington számos szövetségese is elítélte az amerikai elnök határozatát.
A dokumentumot a 15 tagú BT 14 tagja támogatta.
Rijád Manszúr palesztin ENSZ-küldött közölte: reméli, hogy a közgyűlés elé terjesztett határozattervezet „elsöprő támogatottságot” fog élvezni.
Az ENSZ-közgyűlés döntése jogilag nem kötelező, de komoly politikai súlya van.
Egy 1950-ben elfogadott ENSZ-határozat értelmében össze lehet hívni az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülését, hogy javaslatokat tegyenek tagországoknak kollektív fellépés céljából, ha az ENSZ BT ebben kudarcot vallott.
A világszervezet fennállása óta az ENSZ-közgyűlés mindössze 10 rendkívüli ülését hívták össze, legutóbb 2009-ben Kelet-Jeruzsálem és a palesztin területek ügyében. A csütörtöki ülés ennek a lassan nyolc évvel ezelőtti gyűlésnek a folytatása lesz – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Szakértők, sőt, ENSZ-diplomaták szerint is nyilvánvaló volt, hogy az Egyesült Államok élni fog vétójogával a BT-ben, az AP amerikai hírügynökség értékelése szerint a határozat arab és muszlim támogatóinak a célja inkább az volt, hogy megmutassák: Trump döntését globális szinten ellenzik.
Az amerikai ENSZ-nagykövet „sértésnek” minősítette a határozattervezetet, amit szerinte Washington nem fog elfelejteni. Nikki Haley szerint az ENSZ rákényszerítette az Egyesült Államokat a vétóra, mindössze azért, mert élt döntési jogával arról, hogy hova helyezi nagykövetségét.
Jeruzsálem sorsa a palesztin-izraeli konfliktus jelenleg legkényesebb pontja. Izrael örök és oszthatatlan fővárosaként tekint a szent városra, miközben a palesztinok annak keleti, Izrael által megszállt, majd annektált részét tennék meg leendő államuk fővárosának.
Theresa May megerősítette Trumpnak, hogy London ellenzi Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosaként
Theresa May brit miniszterelnök kedden személyesen is megerősítette Donald Trump amerikai elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében, hogy London ellenzi Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosaként.
A Downing Street kedd esti tájékoztatása szerint May és Trump a telefonban megvitatta a Jeruzsálem ügyében kettőjük által elfoglalt „eltérő álláspontokat”, és egyetértett annak fontosságában, hogy az Egyesült Államok álljon elő új megbékélési javaslatokkal.
A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője alig burkolt utalást tett arra is, hogy Theresa May óvta Trumpot a további egyoldalú kezdeményezésektől ebben az ügyben, mondván: a beszélgetés során a brit kormányfő hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az amerikai rendezési erőfeszítések elnyerjék a nemzetközi közösség támogatását is.
London már Trump december elején bejelentett döntése után közvetlenül a két szoros szövetséges kapcsolatában szokatlanul erőteljes nyilatkozatban adott hangot annak a véleményének, hogy a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak.
„Régóta vallott álláspontunk Jeruzsálem státuszával kapcsolatban egyértelmű: e státuszt az izraeliek és a palesztinok közötti tárgyalásos megállapodással kell rendezni, és Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia” – állt Theresa May hivatalának december 6-án kiadott nyilatkozatában. A Downing Street hozzátette: Nagy-Britannia az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival összhangban Kelet-Jeruzsálemet a megszállt palesztin területek részének tekinti.
May és Trump között az utóbbi hetekben más ügyekben is emelt hangú szóváltások zajlottak le.
Az amerikai elnök november végén komoly diplomáciai vihart kavart, miután a Twitter üzenőportálon újraközölte a Britain First nevű radikálisan muszlimellenes brit csoport három – valóságtartalmában nem megerősített – videóját muszlimok által elkövetett állítólagos atrocitásokról.
A csoport egyik vezetője ellen, akinek Twitter-oldaláról Trump átvette a videókat, büntetőeljárás folyik Nagy-Britanniában szélsőséges gyűlöletkeltő kijelentései miatt.
Az ügyben Theresa May személyesen is rosszallásának adott hangot, „helytelennek” nevezve, hogy Trump „egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő” csoport videóit népszerűsíti.
Az amerikai elnök azonban May megrovó nyilatkozatára is indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy „ne rám összpontosítsa figyelmét”, hanem „az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra”.
May és Trump a világszerte feltűnést keltő nyilvános szóváltás óta most beszélt először egymással telefonon.