A bolgár rendőrség speciális alakulata a hét végén lecsapott egy illegális szófiai fegyverraktárra. Lefoglaltak 65 Kalasnyikov automata fegyvert, 37 Scorpion géppisztolyt, valamint a többi közt marokfegyvereket, hangtompítókat, gránátokat és hamis útleveleket is.
A rendőri akció tegnapra a bolgár kormány napirendjére is felkerült: Bojko Boriszov miniszterelnök (képünkön) a lefoglalt arzenált úgy jellemezte, hogy több köztük a minőségi fegyver, mint amennyivel az ország különleges alakulatai rendelkeznek. A szakértők szerint a lefoglalt fegyverek egy részét illegálisan gyárthatták le, és törvénytelen módon szerették volna kivinni az országból, így az arzenál akár terroristák kezébe is kerülhetett volna.
Az ügy érdekessége, hogy a Kalasnyikovokat hivatalosan már nem is gyártják abban a bolgár gyárban, amelyből állítólag származnak, így a vállalat vezetőitől is magyarázatot várnak. A cégvezetés elmondta, minden egyes legyártott fegyver sorozatszámmal van ellátva, és amennyiben valóban náluk gyártották őket, úgy visszakereshetők.
Elképzelhető, hogy alkatrészenként csempészték ki, majd később összeszerelték őket. Az ügy kapcsán eddig nyolc embert tartóztattak le, köztük a vállalat korábbi képviselőjét is, akinél a fegyvereket lefoglalták. A szervezett bűnözés elleni szerv korábbi vezetői szerint a rekordmennyiségű fegyver feltárásában részt vevők élete veszélyben lehet.
A 2015-ös párizsi terrortámadás idején a francia sajtóban megjelentek olyan hírek, amely szerint a támadásnál felhasznált fegyverek ebből a bolgár gyárból, az Arsenalból származtak.
A bolgár fegyvergyártás már régóta szálka a nemzetközi fegyverlobbi szemében. 2017 nyarán állítólag bolgár fegyvereket találtak Szíriában is, és ennek kapcsán a szófiai orosz nagykövetség a közösségi oldalára propagandafilmet tett fel. Ebben Bulgáriát rossz szándékú fegyvergyártóként mutatták be, amelynek termékeivel fiatalkorúakat és civileket ölnek a Közel-Keleten. Az orosz külügyminisztérium akkor kijelentette: ellenőrzése alá vonná azoknak a bolgár fegyvereknek a harmadik országokba irányuló exportját, amelyeket még – időközben lejárt – szovjet licenc alapján gyártanak.