Az orosz elnök újságíróknak nyilatkozott erről szerdán Moszkvában. „Nem arról van szó, hogy egyszerűen kitérek, és nem akarok beszélni Pjotr Alekszejeviccsel (Porosenkóval). Arról van szó, hogy nem akarok részt venni a választási kampányában” – mondta.
Putyin szerint Porosenko kiprovokált mesterséges válsághelyzeteket hoz létre, amelyekért rögtön Oroszországot teszi felelőssé, ami után „azonnal azt akarja demonstrálni, hogy sikeresen megoldja a felmerülő problémákat”. „Ez egy egyszerű kombináció, és ezekben a kombinációkban nem kívánok és nem fogok részt venni” – jelentette ki.
Putyin, aki a kercsi incidenst korábban „előre kitervelt provokációnak” minősítette, a hónap folyamán legalább kétszer azzal vádolta meg a jelenlegi kijevi vezetést, hogy nem törekszik az ukrajnai válság békés rendezésére, a minszki megállapodások végrehajtására. Az orosz államfő értésre adta, hogy egy új hivatali partnerrel lenne kész ismét tárgyalásba bocsátkozni. Ukrajnában a tervek szerint március végén tartanak elnökválasztást.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán kijelentette, hogy Oroszország a november 25-én a Kercsi-szoros közelében elfogott 24 ukrán tengerész és elhárító szabadon bocsátását követelő felszólítások dacára is le fogja velük szemben folytatni ellenük azokat az eljárásokat, amelyeket az orosz törvények a határsértés esetén előírnak. Nem kívánta kommentálni azt az amerikai külügyminisztériumi állásfoglalást, amely „erősödő következményeket és fájdalmat” helyezett kilátásba Moszkva számára arra az esetre, ha a foglyul ejtett ukránokat nem engednék el.
Peszkov közölte, hogy az ukrán foglyok kicserélésére irányuló javaslatokat mérlegelni fogják Moszkvában. Hozzátette ugyanakkor: nem tudja megmondani, hogy ezekre a felvetésekre válaszolni fognak-e.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy a kialakult helyzetben nem látja-e veszélyét az Északi Áramlat-2 fölgázvezeték meghiúsulásának, úgy fogalmazott: a „rosszhiszemű konkurenciája” harmadik országok részéről valóban fennáll és a veszély „meglehetősen régóta” megnyilvánul.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán azt mondta, hogy a Donyec-medence térségében az ukrán katonai támadó potenciál megerősítése tapasztalható. Erősen kifogásolta, hogy a brit hadsereg kiberbiztonsági szakembereket vezényelt Ukrajnába.
A szóvivő Kurt Volker ukrán ügyekben illetékes amerikai külügyi különmegbízottról szólva úgy vélekedett, hogy a diplomata megbízatása a valójában válság elmélyítésére, nem pedig annak megoldására szól. A bírálatot az váltotta ki, hogy Volker sürgette az ukrán tengerészek haladéktalan szabadon bocsátását és a három lefoglalt hajó visszaszolgáltatását, valamint azt, hogy az európai országok vegyék fontolóra újabb szankciók bevezetését Oroszország ellen a kercsi incidens miatt.
November 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három kisebb ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, a 24 főnyi legénység ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított.
Kijev szerint az ukrán hajók előre jelezték áthaladási szándékukat a Kercsi-szoroson, de nem kaptak választ, ezért az orosz fél indokolatlanul nyitott rájuk tüzet, megsértve az ENSZ tengerjogi egyezményét, valamint az Azovi-tenger és a Kercsi-szoros használatáról szóló kétoldalú megállapodást is. Moszkva ezzel szemben azt állítja, hogy az ukrán járművek sértették meg Oroszország területi vizeit, és a figyelmeztető lövéseket is semmibe véve haladtak a Kercsi-szoros felé, amelyen az áthajózás engedélyköteles. Orosz állítás szerint az ukrán hajók vették elsőként célba az orosz parti őrség járműveit.
A történtek miatt 30 napra hadiállapotot – az ukrán jog szerint a rendkívüli állapot egyik fajtáját – vezettek be Ukrajnában. A nyugati országok zöme agresszióval és a nemzetközi jog megsértésével vádolta Oroszországot, önmérsékletre intette mindkét országot, és követelte az ukrán tengerészek elengedését. Moszkva szerint a kercsi „provokáció” ürügy volt a hadiállapot bevezetésére Porosenko számára, aki ekként igyekszik növelni esélyeit a március végén esedékes elnökválasztáson.
Washington nem bizonyította be, hogy Moszkva megsértette az INF-szerződést
Az amerikai fél semmilyen bizonyítékot sem terjesztett elő annak a vádnak az alátámasztására, amely szerint Oroszország megsértette volna a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) megsemmisítéséről szóló megállapodást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök újságíróknak szerdán Moszkvában.
Az orosz államfő arra reagált, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter kedden ultimátumot intézett Moszkvához. Ennek értelmében az Egyesült Államok felfüggeszti az INF-szerződésből fakadó kötelezettségeinek teljesítését, ha Oroszország hatvan napon belül nem tér vissza a megállapodás tiszteletben tartásához. Washington szerint ugyanis az orosz fél megsértette a szerződést.
Putyin szerint Oroszország nem sértette meg az INF-szerződést, ellenzi annak felmondását, ám ha az Egyesült Államok kilép belőle, akkor „kénytelen lesz válaszolni”. Arra figyelmeztetett, hogy ha Washington közepes hatótávolságú rakétákat fog gyártani, akkor Moszkva így tesz majd.
Érthetőnek nevezte, hogy az Egyesült Államok ki akar vonulni ebből az Oroszországgal kétoldalú alapon megkötött szerződésből, mert más országok a jelek szerint közepes hatótávolságú rakétákat fejlesztettek ki, és a megváltozott helyzetben maga is szeretne ilyen eszközöket. „Részünkről mi a válasz? Egyszerű. Ugyanazt fogjuk tenni” – fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök szerint az Egyesült Államok csak azután kezdte el a szerződés megszegésével vádolni Oroszországot, hogy a felmondásról szóló döntést már meghozta. Felhívta a figyelme arra, hogy a kongresszus már azelőtt elfogadta a Pentagon költségvetését – amely magában foglalta a közepes hatótávolságú fegyverek kutatásához és fejlesztéséhez szükséges eszközöket – , hogy Washington bejelentette volna megállapodás felmondásának szándékát.
„Következő lépésként elkezdték keresni azt, hogy ezt kire terheljék. Nos a nyugati átlagember számára az a legegyszerűbb és legmegszokottabb (magyarázat), hogy Oroszország a hibás. Ez nem így van, mi ellenezzük ennek a szerződésnek a szétrombolását. És ha ez megtörténik, a megfelelő módon fogunk reagálni” – mondta az orosz elnök.
Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok Washington 2002-ben szintén egyoldalúan kilépett ki a ballisztikus rakéták elleni védelem tilalmáról 1972-ben megkötött (ABM-)szerződésből, amely a nemzetközi biztonság egyik sarokkövének számított. Akkor „a meggondolatlan lépést” nem indokolták meg, most viszont Washington igyekszik Moszkvára hárítani a felelősséget.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak nyilatkozva azt állította, hogy az Egyesült Államok „élezi a helyzetet” és „manipulálja a tényeket” az INF-szerződés körül, hogy elleplezze valódi céljait.
Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a külföldi katonai attasék számára tartott tájékoztatóján nemcsak az európai biztonságra, hanem a hadászati stabilitás egészére is veszélyesnek nevezte az Egyesült Államoknak az INF-szerződés felmondására vonatkozó szándékát. Kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem hagyja válasz nélkül Washington kilépését a szerződésből, és ha megtörténik, célba fogja venni azokat az országokat, amelyek területén közepes és rövid hatótávolságú amerikai rakétarendszerek vannak.
A tábornok szerint Washington igyekszik Moszkvát megvádolni az INF-szerződés megsértésével, holott ezt maga követte le. Geraszimov elmondta, hogy Oroszország már 2000 óta sürgeti, hogy az Egyesült Államok hagyjon fel a célként használt rakéták használatától a rakétavédelmi gyakorlatokon, mert az ellentétes a megállapodással, mint ahogy azok az MK-41-es rakétaindító állások is, amelyek elhárító rakéták mellett manőverező robotrepülőgépek kilövésére is alkalmasak.
Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő szerdán közölte, hogy az orosz külügyminisztérium „további tanulmányozásra” megkapta a moszkvai amerikai nagykövetségtől a szerződés felmondásának szándékát jelző dokumentumokat. Ebben – mondta – ismételten Oroszországot vádolták meg a megállapodás megsértésével. Ezt spekulációnak minősítette, és közölte, hogy Moszkvának a váddal kapcsolatban senki sem terjesztett elő bizonyítékokat.
Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel akarja mondani az INF-szerződést, amire Moszkva „gyors és hatékony” ellenlépéseket – az európai rakétabázisok célba vételét – helyezett kilátásba. Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.
Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a 9M729, Novator típusú manőverező robotrepülőgépek tesztelésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert. Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szerinte szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.