Vlagyimir Putyin orosz elnök (képünkön) a hét végén bejelentette, hogy Oroszország felfüggesztette részvételét a szárazföldön állomásoztatott közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló (INF-) szerződésben, valamint elrendelte a Kalibr manőverező repülőgépek szárazföldi változatának és a szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú hiperszonikus rakétának a kifejlesztését. Amint az MTI rámutat, a döntés válasz volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteki bejelentésére, amelynek értelmében az Egyesült Államok megkezdi kivonulását az INF-egyezményből, és felfüggeszti a szerződésből eredő kötelezettségvállalásait.
Washington szerint Moszkva 2014 óta megsérti az egyezményt. Donald Trump elnök úgy fogalmazott, hogy a kivonulás hat hónapon belül befejeződik, hacsak Oroszország nem tér vissza az 1987-ben kötött szerződés teljesítéséhez. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500–5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és manőverező robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett.
Putyin utasítást adott arra, hogy az orosz fél szüntesse be a tárgyalási kísérleteit az INF-szerződéssel kapcsolatban. Mint mondta, a közepes és rövid hatótávolságú rakéták korlátozásának ügyében az ajtó nyitva áll a tárgyalás előtt. Mindezzel együtt arra kérte a külügyi és a védelmi tárcát, hogy ne kezdeményezzenek tárgyalásokat. Az orosz elnök kijelentette: Moszkva évek óta tárgyalásokat szorgalmaz a leszerelés minden aspektusával kapcsolatban, de partnerei nem támogatják a kezdeményezéseit, hanem ürügyeket keresnek a nemzetközi biztonság meglévő rendszerének lebontására.
Közölte: Oroszország az INF-szerződésben való részvételének felfüggesztése után új fegyverzeteket fog kifejleszteni, mindezt anélkül, hogy növelné katonai költségvetését és bekapcsolódna a fegyverkezési versenybe. Hozzátette: Oroszország nem telepít közepes és rövid hatótávolságú rakétákat Európába és a világ más régióiba sem, amíg az Egyesült Államok nem tesz így.
A lengyel külügyminiszter szerint ugyanakkor nem lehet kizárni, hogy a béke biztosítása érdekében amerikai atomrakétákat telepítsenek Lengyelország területére, pedig ez szakítást jelentene a NATO–Oroszország alapszerződéssel. Jacek Czaputowicz a Der Spiegelnek elmondta, hogy Lengyelország, a három balti ország és Románia erősebben tart Oroszországtól, mint Európa nyugati részének államai.
Angela Merkel német kancellár ugyanakkor további megbeszélést szorgalmaz az INF-szerződésről, s azt mondta az amerikai kivonulással kapcsolatban, Németország arra fogja kihasználni a hat hónapos átmeneti időszakot, hogy ezalatt folytassanak további tárgyalásokat az egyezményről. Peking is felszólította Washingtont, tárgyaljon Moszkvával, ahelyett, hogy kilép az egyezményből, ugyanis kizárt olyan multilaterális megállapodás, amely az INF-szerződés helyébe lépne.