A főtitkárt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) javaslata alapján a közgyűlésnek kell megválasztania még az ősz folyamán, ám egyelőre úgy tűnik, hogy a BT öt állandó, vétójoggal rendelkező tagja, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország között nem született kompromisszum a főtitkárjelölt személyéről.
Bár az íratlan szabályok szerint Kelet-Európát illetné meg a pozíció – nem véletlen, hogy főleg kelet-európaiak jelentkeztek a posztra –, sőt rengeteg ország nőt látna szívesen a főtitkári székben, az eddigi titkos szavazásokon a portugál António Guterres, az ENSZ előző menekültügyi főbiztosa kapta a legtöbb támogatást a BT öt állandó és tíz nem állandó tagjától. Guterres elfogadható jelöltnek tűnik a nagyhatalmak számára, szemben például Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel vagy Vuk Jeremics egykori szerb külügyminiszterrel, akik a dobogó második és harmadik fokán állnak ugyan, de az Egyesült Államok és más nyugati országok túlságosan Moszkva-barátnak látják őket.
Guterres mellett esélyes lehet azonban Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság alelnöke, aki egyrészt megfelel mindkét áhított tulajdonságnak – kelet-európai és nő –, másrészt az EU humanitárius segélyezésért felelős biztosaként nemzetközi elismerést vívott ki magának a természeti katasztrófa sújtotta Haitiban és Pakisztánban végzett munkájáért. Georgievát a bolgár kormányfő, Bojko Boriszov jelölte szerdán a főtitkári posztra, miután az eddigi bolgár jelölt, Irina Bokova csupán a hatodik helyet szerezte meg a BT legutóbbi titkos szavazásán. Georgieva jelöléséért állítólag keményen kampányolt Angela Merkel német kancellár, ami Oroszország és Franciaország nemtetszését is kiváltotta.
Az azonban tény, hogy Boriszov egy nappal azután jelentette be Georgieva jelölését, hogy tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, vagyis Moszkva – amely kelet-európai ENSZ-főtitkárt szeretne – áldását adhatta a bolgárok választottjára.