Tüntetések szabdalják a brazil hétköznapokat, a lakosság a vasárnapi elnökválasztásra készül. A hétvégi második fordulón már csak két jelölt indul, sokak szerint a kérdés most az, mi a „kisebbik rossz”. A bevándorló származásúak, a melegjogokat védők és a különböző női szervezetek is demonstrációkat szerveztek, számukra Jair Bolsonaro győzelme jelentene csapást, míg mások a korruptnak tartott Fernando Haddad miatt aggódnak.
Bolsonaro a legtöbb szavazattal jutott a második körbe, de az elutasítottság terén is első helyen áll. Diadalmenetét döbbenten figyeli a nemzetközi média, hiszen a jelölt elitellenes, homofób, rasszista és nőgyűlölő megjegyzései számos alkalommal botrányt keltettek. Brazíliát egy újabb populista országnak vizionálják, ahol sokan félthetik a jogaikat a „brazil Trumpként” emlegetett politikustól.
A becenév egyébként nem áll távol a valóságtól: szakértők szerint a jelölt éppen azokat a kampánystratégiákat alkalmazta, amelyeket amerikai kollégája 2016-ban. A szókimondó, tabukat döngető stílus és a közösségi média aktív használatának stratégiája lehet, hogy azonos ötletgazdától származik: a sajtóhírek szerint Bolsonaro is kapcsolatban állhat Steve Bannonnal, Donald Trump korábbi főtanácsadójával.
A jogvédők aggódnak, szerintük újabb társadalmi konfliktust szíthat a nyers politikus. „Megalomán, énközpontú személyről van szó, aki Messiás-komplexussal indul a választáson”, jellemezte a jelöltet Fernando Rocha pszichoanalitikus az El Clarín argentin lapnak.
Bolsonaro egyébként azt a bizalomvesztést lovagolta meg, amely az elmúlt évek korrupciós botrányai nyomán alakult ki a lakosságban, és az is növelte a népszerűségét, amikor egyik kampányrendezvényén hasba szúrták. Sokan ugyanakkor kitartanak a népszerű volt elnök, Luiz Inácio Lula da Silva jelöltje, a munkáspárti Haddad mellett. A közvélemény-kutatások szerint a két jelölt támogatottsága egymás felé tendál. Bolsonaro továbbra is a szavazatok 57 százalékának támogatását élvezi, bár két százalékot esett egy hét alatt.