A választási bizottság a szavazatok több mint 98 százalékának feldolgozása után közölte, hogy a választásra jogosultak 36,78 százaléka adta le szavazatát, s a voksolók 91,48 százaléka szavazott igennel arra a kérdésre: támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt. A népszavazás tehát érvénytelen, hiszen a választópolgárok legalább felének kellett volna az urnák elé járulnia.
Zoran Zaev szociáldemokrata miniszterelnök mindazonáltal a saját és pártja szempontjából győzelemként értékelte a referendum eredményét, s hangsúlyozta, hogy a kérdést a parlament elé viszi. Amennyiben a 120 fős nemzetgyűlésben nem sikerül megszereznie az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többséget, akkor nem zárja ki, hogy – valamikor novemberben – előre hozott választásokat tartsanak.
– Elkötelezett vagyok, hogy Macedóniát bevigyem az Európai Unióba és a NATO-ba. Nem lesz ennél jobb megállapodás Görögországgal, s nem lesz alternatívája a NATO-nak és az EU-nak sem – hangsúlyozta.
A Görögországgal megkötött júniusi megállapodás értelmében Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának fogják hívni, erre azért van szükség, hogy Macedónia ne támaszthasson igényt az észak-görögországi, Makedónia elnevezésű területre. Athén negyedszázada gördít akadályt Macedónia EU- és NATO-csatlakozása elé, mondván: a vétó mindaddig fennáll, amíg nem változtatja meg a nevét. Ahhoz azonban, hogy a most megkötött megállapodás érvényes legyen, azt a görög, illetve a macedón parlamentnek is ratifikálnia kell.
Macedóniában alkotmánymódosítás szükségeltetik, ám a szociáldemokraták és a velük kormányzó albán kisebbségi pártok csupán 71 mandátummal rendelkeznek.
A tavaly nyárig tizenegy éven át hatalmon lévő, jelenleg ellenzéki jobboldal azonban hallani sem akar a névváltoztatásról. Hrisztijan Mickoszki pártvezető hétfőn azt mondta, a macedónok döntöttek, és azt akarják, hogy az ország megtartsa a nevét, Zoran Zaevnek pedig vissza kell vonulnia a politikai szerepvállalástól, hiszen politikája megbukott.
„Azok, akik nemmel szavaztak, illetve bojkottálták a népszavazást, azt az üzenetet küldték, hogy ez Macedónia, itt macedónok élnek, a macedón nyelvet beszélik, ez a macedón őseink hazája” – nyilatkozta, utalva arra, hogy a jobboldal nem fogadja el a macedón identitás feladását, illetve azt, hogy a görögök akarata előtt meghajolva kell ezt megtenniük. Az ellenzék a népszavazáson feltett kérdést is kritizálta, amely összekötötte Macedónia euroatlanti integrációját – amelyet maga a jobboldal is támogat – az ország nevének megváltoztatásával.
Az Európai Unió, az Egyesült Államok és a NATO tisztségviselői üdvözölték tegnap a népszavazási eredményt. Mint fogalmaztak, Macedóniának meg kell ragadnia a történelmi lehetőséget, és el kell érnie az alkotmánymódosítást. Athén és Szófia is támogatásáról biztosította Zoran Zaevet. „Itt az ideje, hogy szomszédunk megmutassa érettségét, és módot találjon a bonyolult probléma megoldására” – közölte a bolgár külügyminisztérium, amely szerint az időhúzás sem Macedóniának, sem a térségnek nem válna hasznára. Bulgária korábban szintén ellenérzését hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy Macedónia nevét csupán egy melléknévvel egészítik ki.
– Egy olyan országgal van dolgunk, amelynek nevét, zászlaját, lakosságát, szinte mindenét elvitatják. A bolgárok azt mondják, hogy a macedónok tulajdonképpen bolgárok – nyilatkozta korábban a Karc FM rádiónak Gyetvai Mária Balkán-szakértő.