A nyugdíjkorhatárt öt évvel emelnék meg, az adórendszer átalakítása pedig egyértelműen adóemelést vetít előre a költségvetési lyukak befoltozása érdekében – különösen a gazdagoknak kell majd mélyebben a zsebükbe nyúlniuk.
Az olajárak csökkenése, a rubel értékvesztése és a Moszkva állítólagos ukrajnai szerepe miatti szankciók eléggé megviselték az orosz gazdaságot, olyannyira, hogy hat év után ismét recesszióba fordult, s fél évtizede nem látott költségvetési hiányt halmozott fel. A nyugdíjkorhatár emelését azért vették elő, mert szükség van az alulfinanszírozott állami nyugdíjkassza támogatására. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter egy ideje már sürgeti, hogy nők esetében 55-ről 60-ra, férfiak esetében pedig 60-ról 65-re tolják ki a korhatárt, mivel erősen csökken a munkaképes korú lakosság száma.
A bevételnövelő intézkedések közé tartozna még az is, hogy újra beindítanák privatizációt. Az állami tulajdon eladását is azzal a felkiáltással függesztették fel korábban, hogy az energiaárak esése és a gyenge rubel lenyomja a potenciális bevételeket. Az orosz fizetőeszköz 35 százalékot veszített értékéből a dollárral szemben az utóbbi tizenkét hónapban, miközben az olajárak hatéves mélypontra süllyedtek augusztusban. Az orosz bruttó hazai termék (GDP) mindennek következtében idén várhatóan 3,9 és 4,4 százalék közötti mértékben esik, jövőre pedig egyszázalékos zsugorodást vetítenek előre.
Az is arra utalhat, hogy Moszkvának mennyire kell a pénz, hogy a Limában zajló IMF–Világbank-közgyűlés alkalmából kétoldalú tárgyalásokat folytató Sziluanov és ukrán kollégája, Natalja Jareszko nem tudott megállapodni a hárommilliárd dollárnyi ukrán államadósság átütemezéséről. Az orosz pénzügyminiszter szerint Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz hitelt csapják hozzá a többi – kereskedelmi – adóssághoz, s egy kalap alatt hajtsák végre az átütemezést, illetve a kereskedelmi hitelezőkkel már megállapodott feltételeket alkalmazzák – ugyanis Ukrajnának nincs pénze a külön törlesztésre. A teljes összeget december végéig kellene Kijevnek visszafizetnie az orosz állami befektetési alapnak, s ha ezt mégsem teszi meg, ezt Moszkva Ukrajna fizetésképtelenségének fogja értelmezni, s bírósághoz fordul – mondta Sziluanov a Rosszija–24 tévécsatornának. Erre az összegre ugyanis az orosz kormánynak szüksége van bizonyos infrastrukturális projektek finanszírozásához, mivel a nemzetközi pénzpiacon jelenleg nemigen tud pénzt szerezni.
Egyidejűleg Ukrajna támogatásának sajátos formáját jelentette be az orosz pénzügyminiszter: kétmilliárd dollár tőkeinjekciót juttatnak az orosz kereskedelmi bankok ukrajnai leányvállalatainak.