Tökéletesen beszél németül Tarik Coban felügyelő a Notruf Hafenkante (Kikötőszéli segélyhívó) című hamburgi krimisorozatban, ami nem csoda: az őt alakító török származású színész, Serhat Cokgezen német földön született. A német közmédia egyik müncheni sorozatában rendőrt játszó fekete bőrű színész, az apai ágon amerikai Christofer von Beau pedig a bajor dialektust is bírja. Csak éppen az élet nem tart még lépést a jelek szerint a német médiában sugallt idealizált képpel.
A Die Welt napilap riportjából az derül ki, a berlini rendőr-akadémiát nyugodtan lehetne amerikaiasan Police Academy névvel illetni: az angollal nincsen gond, de a 2500 növendék közül – akiknek negyven százaléka migrációs hátterű – sokan hadilábon állnak a német nyelvvel. Nem tudnak rendesen fogalmazni, helyesen írni, számolt be róla az intézet új igazgatója a tartományi rangú főváros képviselőházában.
– A fővárosban természetesen észszerű, hogy a turistákkal angolul is tudjunk beszélni. Amikor azonban a németet tekintve az alapfeltételek nincsenek még rendben, akkor tanácsos arra összpontosítani – fogalmazott Tanja Knapp. Erről a terv szerint jövő márciusig intézkednek.
Berlin már a második világháború előtt színes világváros volt, 1945 után pedig Nyugat-Berlin vitte tovább ezt az örökséget az 1990-es német újraegyesítésig. Ma a 3,6 milliós metropoliszt – az egész német nyelvterület messze legnépesebb települését – egymillió nem német is lakja, akik közül csak az angol anyanyelvűek számát több tízezerre teszik. Berlinbe ezenkívül évente több mint ötmillió külföldi is ellátogat, 31 millió vendégéjszakát töltve ott. De még a toleranciájáról és kulturális sokszínűségéről ismert városban is szemet szúrt sokaknak, hogy a felszolgálók egy része nem beszél németül – vagy azért, mert nem tud, vagy ami még furcsább: nem akar.
Erről a német sajtóban éppen az a Jens Spahn nyitott felkavarónak bizonyuló vitát, aki a jövő héten versenybe száll a Kereszténydemokrata Unió elnökjelöltségért, miután Angela Merkel kancellár távozik nemcsak a berlini politika, de egész Európa legfontosabb pártjának éléről.
– Két német, akik angolul beszélnek egymással a német fővárosban: ez klassz és kozmopolita lenne? Nem inkább kínosan provinciális? – vetette fel a kérdést a Die Zeit hasábjain egy észak-rajna–vesztfáliai kisvárosból való politikus, aki szerint az egész világról érkező, magukat trendinek tartó, angolul beszélő fiatalok egymás között élnek Berlinben, a párhuzamos társadalmak egy új formáját alakítva ki.
A párhuzamos társadalmak, a no-go zónák és általában a társadalmi integráció a német közélet visszatérő vitakérdése. Tegnap Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter a kormány és a mintegy 4,5 milliós muszlim közösség egyeztető fórumán, a Német Iszlám Konferencián – korábbi álláspontján változtatva – azt mondta: az iszlám vallásúak hozzátartoznak Németországhoz. De hangsúlyozta, olyan iszlámra van szükség, amely a német társadalomban gyökerezik, követi annak értékeit és életformáját.