Az elmúlt hetekben – a beregszászi konzulátuson készült titkosszolgálati felvétel nyilvánosságra kerülése óta – igencsak eszkalálódott a súlyos ukrán–magyar politikai és diplomáciai szembenállás.
A kárpátaljai magyar–ukrán kettős állampolgárokkal szembeni fenyegetés, miszerint elveszíthetik ukrán állampolgárságukat, a parlament honlapján bejegyzett és az államhatalom részéről cinkosan eltűrt kollektív deportálási petíció, a Mirotvorec (Béketeremtő) rossz emlékű listázása, az ennek nyomán kezdődött hatósági ellenőrzés és megfélemlítés, az Ukrán Biztonsági Szolgálat kihallgatásai, a határátkelőkön létező feketelisták mind-mind olyan dolgok, amit még néhány héttel ezelőtt nehezünkre esett volna elhinni, mára pedig szörnyű és rémisztő valósággá vált.
Már rég nem az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek részleteiről és alkalmazásáról vagy a nyelvtörvény végrehajtási mechanizmusának a részleteiről folyik a vita, hanem az itt élő tősgyökeres kárpátaljai magyar családok megmaradása és túlélése került veszélybe.
A végletekig kiélezett helyzetben nem tudni, mit hozhat Pavlo Klimkin (képünkön) mai ungvári vizitje. A külügyminiszter a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség zártkörű választmányi ülésére érkezik. A látogatás kapcsán Facebook-oldalán azt írta, örül, hogy szemtől szemben megbeszélhetik a problémás kérdéseket. Úgy fogalmazott: „Különösen fontos számomra beszélni azokkal az ukrajnai magyarokkal, akiknek az érdekeit közvetlenül sérti a Budapest és Kijev közötti feszült viszony.” Jelezte, felkészült a kritizálóival és az opponenseivel való találkozóra.
Az eddigiekhez képest békülékenyebb hangnemet megütve azt is leírta, hogy ugyan szigorúan reagált a magyar állampolgársági eskütételt megörökítő videóra, de nincs oka a kárpátaljai kettős állampolgárokról azt feltételezni, hogy az érintettek szeparatisták vagy hazaárulók lennének. A szombati magyar rendezvénnyel egy időben a kárpátaljai székvárosban a nemzeti egység jegyében hazafias felvonulást tartanak szélsőséges ukrajnai szervezetek. Félő, provokációk is előfordulhatnak a pattanásig feszült helyzetben.
Mindeközben a helyi magyarság körében mintha pánikhangulat kezdene eluralkodni. A hétköznapi, békés utazók az anyaországba tartva félnek magukhoz venni magyar útlevelüket. Ismeretes, a Mirotvorec szélsőséges szervezet kedden több mint háromszáz olyan kárpátaljai tisztviselő és helyi önkormányzati képviselő személyes adatait tette fel weboldalára, akiknek van magyar útlevelük. A listát egy nap múlva több mint kétszáz névvel bővítette.
A szélsőséges szervezet szerint nevük, személyes adataik, közte pontos lakcímük közzétételével Ukrajna ellenségeit állítja pellengérre, egyúttal arra szólítja fel az ukrán rendvédelmi szerveket, hogy a munkájukhoz használják fel a nyilvános adatbázisát. A Mirotvorec csütörtökön a weboldalán azt állította, hogy az orosz titkosszolgálatoktól lopta el a magyar útlevelek teljes adatbázisát, amely tartalmazza a magyar úti okmánnyal rendelkező, kettős állampolgárságú kárpátaljai lakosok adatait.
A „halállistát” leközlő webportál Facebook-oldalát tömegesen jelentették gyűlöletkeltés miatt, ezért tegnap ideiglenesen letiltották azt. A Mirotvorec honlapjára teljesen törvénytelenül kikerült listán szereplők közül már többen is jelezték, lemondanak helyi képviselői mandátumukról, önkormányzati tisztségükről. A beregszászi járásban két iskolaigazgató is felmondott. Már az előző önkormányzati választásokon sem volt egyszerű jelölteket állítani a két kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetnek, de jelen állás szerint a két év múlva esedékes, következő helyhatósági választáson valósággal lasszóval kell majd toborozni a legbátrabbakat.
A fejlemények ismeretében bátran állítható, Kijevből irányítva szándékos, előre megkomponált megfélemlítési és elüldözési akció zajlik a magyarok ellen. Andrij Zolotarev ismert ukrán politológus szerint azonban ez nem fog gátat vetni a kettős állampolgárság terjedésének. Érvelése szerint a kiszámíthatatlan belpolitikai helyzet, a gazdasági pangás és az egyre erősödő nacionalizmus még többeket fog arra ösztökélni, hogy más – magyar, román, lengyel – EU-s tagállamok útleveléhez juthassanak hozzá. Ez ugyanis egyfajta biztonságot, legrosszabb esetben menekülési útvonalat biztosíthat nekik, fogalmazott az elemző.