Március 2-án előre hozott választások lesznek Észak-Írországban, ahol a kormány lemondása újabb belpolitikai válságba sodorhatja a véres polgárháborúból két évtizede kilábalt országrészt. A problémák akkor kezdődtek, amikor a múlt héten lemondott a kormányfőhelyettes, Martin McGuinness. A brit fennhatóságot ellenző katolikus mozgalom legnagyobb politikai erejének, a Sinn Féinnek a politikusa visszalépésével az ellen tiltakozott, hogy a kormányfő, Arlene Foster – aki a többségi protestáns közösség legnagyobb pártja, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője – nem volt hajlandó lemondani egy, az államnak súlyos pénzügyi veszteséget okozó, korrupciógyanús ügy miatt. Mivel a Sinn Féin ez idáig nem jelölt más politikust McGuinness megüresedett helyére, előrehozott választásokat kell kiírni, a szabályok ugyanis előírják, hogy egy hétnél tovább nem lehet betöltetlen a kormányfő vagy helyettesének tisztsége.
Arlene Foster szerint a Sinn Féin veszélyezteti Észak-Írország jövőjét és stabilitását. Az északír konfliktust lezáró, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében ugyanis a DUP és a Sinn Féin évek óta együtt kormányozza Észak-Írországot, korábban teljesen elképzelhetetlen koalíciót alkotva. A Sinn Féin annak az Ír Köztársasági Hadseregnek (IRA) volt a politikai szárnya, amely 1969 után kezdett évtizedekig tartó fegyveres harcot Nagy-Britannia észak-írországi fennhatósága ellen.
A hatalommegosztáson alapuló, stabil kormány megléte nem csupán Észak-Írország nyugalmának fenntartása szempontjából fontos, hanem a Brexit-tárgyalások miatt is. London márciusban tervezi hivatalosan is kezdeményezni az Európai Unióból való kilépési tárgyalások megkezdését, és Theresa May brit miniszterelnök szerint jogilag is fontos, hogy az északír parlament is áldását adja erre.