Az amerikai döntés felülvizsgálatára Mahmúd Abbász palesztin államfő szólította fel az Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) 57 tagországát, amelyek képviselői tegnap Isztambulban tartottak rendkívüli tanácskozást.
Abbász nyomatékosította: Washington a múlt heti döntésével elvesztette közvetítő szerepét az izraeli–palesztin békefolyamatban, hiszen hogyan mediálhatna egy olyan ország, amelyik egyértelműen kifejezte elfogultságát Izrael javára.
Nyomatékosította: addig nem lesz stabilitás a térségben, amíg Kelet-Jeruzsálem nem Palesztina fővárosa, illetve azt is Trump szemére vetette, hogy úgy „ajándékozta” oda Jeruzsálemet a zsidó államnak, mintha a világon egyedül ő döntene az ügyben. Figyelmeztetett: az amerikai lépés azt a veszélyt hordozza, hogy szélsőséges csoportok a politikai konfliktust vallási alapúvá alakítják át.
Az iszlám államok rendkívüli tanácskozását egyébként a szervezet soros elnöke, Törökország hívta össze.
Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt héten az elsők között emelt szót amerikai kollégájának döntése ellen, tegnap pedig „nullának és semmisnek” nevezte azt. Felszólalásában Izraelt terrorállamnak minősítette, arra ugyanakkor nem tért ki, hogy Törökország valóban megszakítja-e a diplomáciai kapcsolatot a zsidó állammal, noha Trump lépése előtt még ezzel fenyegetőzött.
Erdogan mindenesetre a muszlim államok élére állva vette kezébe Jeruzsálem sorsát, holott már a tegnapi rendkívüli találkozón való részvétel is egyértelműen azt jelzi, hogy nem minden arab ország szeretné a szükségesnél hangosabban hallatni hangját a kérdésben.
II. Abdalláh jordániai király azonban szintén nem ódzkodik az Egyesült Államokkal való konfrontálódástól, legalábbis erre utal, hogy tegnap az uralkodó élesen elutasított bármiféle kísérletet, ami Jeruzsálem státusának megváltozását célozza.
Haszán Róháni iráni elnök az iszlám országok egységére szólított fel, hangsúlyozva: a muszlim államoknak párbeszéd útján kell megoldani a belső konfliktusaikat, és azokon túllépve együtt kell működniük a palesztinok védelmében, Trump döntése ellenében.
A török diplomácia vezetője, Mehmet Cavusoglu ugyanakkor a csúcstalálkozó megnyitóján hangot adott annak a török álláspontnak, miszerint néhány arab ország „nagyon enyhén” reagált az amerikai elnök döntésére.
Az NTV török hírtelevíziónak a külügyminiszter elmondta, az amerikai döntésre nagyon világos válaszok is érkeztek az arab világból, de úgy tűnik, hogy némely ország „túlságosan óvakodik”, és fél az Egyesült Államoktól. Cavusoglu ugyanakkor nem nevezte meg a bírált országokat. „Ha most nem állunk ki Jeruzsálemért, a muzulmánok harmadik legszentebb városáért, akkor mikor fogunk?” – tette fel a kérdést a török tárcavezető.
Hangsúlyozta, a muzulmán országok azért gyűltek most össze, hogy „megálljt parancsoljanak” a palesztinok üldöztetésének. Hozzátette ugyanakkor, hogy „ez a harc nem térhet le a jogi útról, nem ülhet fel a provokációknak”.
A Jeruzsálem státusa körüli nemzetközi vita szerdán felmerült a magyar parlament külügyi bizottságának ülésén is, miután a testület jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton felvetette: a magyar kormányzat „sunnyogott” azzal, hogy csak az EU és Izrael gazdasági kapcsolatairól beszélt, miután Washington Jeruzsálemet ismerte el a zsidó állam fővárosaként.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ugyanakkor nyomatékosította: az nem sunnyogás, ha Magyarországnak világos álláspontja van a Közel-Keletről, és nem harmadik szereplőkhöz igazítja a külpolitikáját.