A viszály 2014-ig, a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolásáig nyúlik vissza, amikor is az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése úgy döntött, az oroszok parlamenti delegációját megfosztja kulcsfontosságú jogköreitől. Ennek értelmében az oroszok azóta nem szavazhattak a közgyűlésen, nem vehettek részt a közgyűlés vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a választási megfigyelő küldöttségeknek.
A szankciók miatt Moszkva bojkottálja a közgyűlés munkáját és tavaly nem fizette be az éves tagsági díjat, 33 millió eurót, ami komolyan veszélyeztette az ET működését, hiszen 450 millió eurós költségvetésének nagy szeletét Oroszország biztosítja. A moszkvai parlament alsóháza csütörtökön egyhangúlag elvetette, hogy az orosz törvényhozás küldöttsége januárban visszatérjen az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tanácskozására és Moszkva 2019-ben felújítsa a tagdíjfizetést. Az alsóház álláspontja szerint durván megsértették Oroszország jogait, hiszen az ET alapokmánya egyenlő jogokat biztosít mind a 47 tagállam számára.
Míg Ukrajna elégedett a jelenlegi helyzettel, jogosnak tartja Oroszország megbüntetését, addig az Európa Tanács főtitkára, a norvég Thorbjorn Jagland (képünkön) kontraproduktívnak nevezte a szankciókat, s figyelmeztetett arra is, hogy oroszok millióit foszthatják meg attól a lehetőségtől, hogy az ET égisze alá tartozó strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak.
Oroszország kilépése az ET-ből „negatív fejlemény lenne Európa számára, hiszen Oroszország nélküli Európánk lenne” – mondta a főtitkár a Financial Timesnak adott egy évvel ezelőtti interjúban. A brit lap szerint az emberi jogok európai egyezménye betartásának felügyeletére létrehozott törvényszék minden harmadik ügye Oroszországgal kapcsolatos. Kártérítés megfizetésére kötelezte Moszkvát többek között Alekszej Navalnij ellenzéki aktivista és a Pussy Riot punkegyüttes tagjai jogainak megsértése miatt.
Moszkvában azonban éppen a szankciók miatt hoztak olyan törvényt 2015-ben, amely lehetővé teszi saját alkotmánybíróságának Strasbourg ítéleteinek figyelmen kívül hagyását.
– Fontos lenne elkerülni, hogy Oroszország kilépjen az Európa Tanácsból – hangsúlyozta a napokban a német külügyminiszter is. Heiko Maas szerint „aggodalomra ad okot Oroszország további távolodása”.
Az Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első a keleti blokkból, amely még 1990-ben csatlakozott a szervezethez. Az Orbán-kormány 2010-es hatalomra kerülése óta Magyarországgal is előszeretettel foglalkoznak Strasbourgban, legutóbb, decemberben például az Európa Tanács emberi jogi biztosa, Dunja Mijatovics szólalt meg, mondván, a közigazgatási bírósági rendszer tervezett létrehozása komoly kérdéseket vethet fel a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban.
Az ET rasszizmus és intolerancia elleni szakértői bizottsága pedig úgy vélte tavaly májusban, hogy a menedékkérők magyar tranzitzónákban való elhelyezésének módja és a biztosított körülmények börtönszerű fogva tartásnak tekinthetők és nem felelnek meg az Európa Tanács normáinak.