Az orosz cári birodalom képtelen volt megbirkózni a XX. század első évtizedében rázúdult robbanásszerű gazdasági és társadalmi fejlődés következményeivel, ezért széthullott. Darabjaiból a bolsevikok egy még nagyobb világbirodalmat raktak össze, de ők is képtelenek voltak lépést tartani a XX. század második felének technológiai vívmányaival. Két birodalom bukása után Vlagyimir Putyinnak most egy olyan államot kellene felállítania, amely megfelel a kibontakozóban lévő 4. ipari forradalom követelményeinek.
Az ezredforduló óta az orosz államfő már kialakított egy stabil politikai rendszert, de ezt most meg kell reformálnia a megváltozott gazdasági igények szerint. Ellenkező esetben olyan szovjet csapdahelyzet jön létre, amelyben a politikai viszonyok alappillérei teszik lehetetlenné a gazdasági fejlődés motorjának beindítását.
Vlagyimir Putyin nagy dilemma előtt áll, hiszen az orosz gazdaság jelenleg stagnál, az automatizáltság szintje az iparban messze elmarad a fejlett országokétól, a munkaerő vészesen fogy és öregszik, hasonlóan az infrastruktúrához. Az utóbbi felfejlesztése a digitalizáció megkívánta szintre csillagászati összegeket emésztene fel az ország méretei és az alapok elavultsága miatt, amivel az orosz kormányzat egyedül aligha lesz képes megbirkózni. A Kreml azonban ebbe a folyamatba még az orosz magántőkét sem tudta bevonni, amely mindössze alig egy százalékát finanszírozza az infrastrukturális projekteknek, miközben a fejlett világban a húszszázalékos arány sem ritka.
A bürokrácia és a korrupció elleni harcban sem sikerült érdemi áttörést elérni, ami viszont felfelé srófolja a termelési költségeket, visszavetve a versenyképességet. Ha ehhez hozzávesszük a fejlett technológiákhoz és a globális pénzforrásokhoz való hozzáférést korlátozó nyugati szankciókat, amelyeket a britek a közeljövőben tovább szigoríthatnak, akkor a jövőkép nem túl biztató.
Oroszországra ugyanakkor nem erőltethető rá egyetlen egy nyugati modell sem. Csak olyan változat lehet életképes, amit az oroszok maguk fejlesztettek ki, maguk szenvedték meg a vargabetűit. Az ország méretei és kulturális hagyományai ugyanis teljesen egyediek, és így nem létezhet olyan nyugati kabát, amely rájuk illene, bármilyen szépen is legyen az kihímezve.
A legegyszerűbbnek az tűnhet, hogy hagyjuk őket magukra, amíg döntenek, aztán majd meglátjuk, mire jutottak. A gond csak az: szükség van rájuk az évszázad néhány sorskérdésének megoldásához. Ha valakinek voltak kétségei afelől, hogy a nukleáris béke és biztonság szavatolása Moszkva nélkül elképzelhetetlen, annak a figyelmébe kell ajánlani az orosz elnök azon legutóbbi beszédét, amelyben feltartóztathatatlan és felderíthetetlen fegyverrendszereket sorolt fel.
A terrorizmus elleni harcban sem hagyható figyelmen kívül az orosz tapasztalat. De Európa és ezen belül Magyarország energiaellátásában is meghatározó szerepet fog játszani a Kreml a következő évtizedekben. Mint ahogy nem hagyható ki a globális környezetvédelmi projektekből sem.
De ne feledkezzünk meg az orosz népről sem, amely a múlt században legalább kétszer, a bolsevik forradalom és a fasizmus legyőzése idején is bizonyította, hogy ha megmozdul, az egész világot megrengető tettekre képes. E nép az ezredforduló után jelentős életszínvonal-javulást köszönhetett Putyinnak, ami azonban most megállt, s a lakosság legalább egyötöde megrekedt a nyomorban. Mint ahogy az olajár is a hatvan dolláros hordónkénti szint környékén, ami mellett a Kreml nem tehet szert a gazdasági fejlődés évi öt-hat százalékra felpörgetéséhez szükséges extraprofitra. Ha viszont stagnál az életszínvonal és egyre erősödik a nyugati nyomás, akkor az elnök népszerűsége még Oroszországban is meginoghat.
A Kremlre mutogatnak
Megdöbbentő és egyszerre megbocsáthatatlan, hogy a britek Vlagyimir Putyin nevét emlegetik az angliai Salisburyben elkövetett méregtámadással kapcsolatban – hangoztatta pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, Boris Johnson brit külügyminiszter korábbi kijelentésére utalva. – Több mint valószínű, hogy ő (Putyin) döntött arról, hogy idegmérget vessenek be a szigetország és Európa utcáin – idézte a BBC a tárcavezetőt. Oroszország pénteken sokadik alkalommal is tagadta, hogy köze van a március eleji támadáshoz, amelyben Szkripalon kívül lánya és egy helyszínre érkező brit rendőr is egészségkárosodást szenvedett. Moszkva bármelyik pillanatban kész büntetőintézkedésekkel sújtani Londont, ugyanis Theresa May miniszterelnök pár napja a támadás miatt 23 orosz diplomata mielőbbi kiutasításáról határozott. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken jelezte, Oroszország válaszul brit diplomatákat fog kiutasítani. Közben Moszkva londoni nagykövete kifogásolta, hogy az áldozatokról egyelőre fotókat sem láttak, így szerinte az is elképzelhető, hogy jó egészségben vannak. Gyilkosságként kezelik egy volt orosz üzletember, a londoni otthonában minap holtan talált Nyikolaj Gluskov halálát, jelezte a Scotlan Yard pénteken. A londoni rendőrség szerint azonban nincs olyan bizonyíték, amely összefüggésbe hozná az esetet a múlt heti gyilkossági kísérlettel.