A Meng Van-csou – a Huawei-alapító Zsen Cseng-fej (Ren Zhengfei) lánya, a cég egyik alelnöke és globális pénzügyi igazgatója – elleni kényszerintézkedést ugyan tegnap jelentették be, de már múlt szombaton foganatosították Vancouverben, repülőtéri átszállás közben. A sors fintora, hogy éppen azon a napon függesztette fel a Kína-ellenes kereskedelmi szankciók végrehajtását Donald Trump amerikai elnök, amikor Buenos Airesben együtt vacsorázott Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfővel a G20-csoport csúcsértekezlete alkalmával.
Az MTI idézte sajtóértesülések szerint az őrizetbe vétel az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók megsértésével hozható összefüggésbe. Egyébként már áprilisban felröppentek hírek arról, hogy az amerikai hatóságok vizsgálatot indítottak a Huawei, a világ egyik legnagyobb távközlési elektronikai eszközöket gyártó cége ellen, mert a gyanú szerint amerikai gyártmányú cikkeket szállított Iránnak és más országoknak, megsértve az amerikai export- és szankciós törvényeket.
Meng Van-csou letartóztatását megerősítette a vállalat és a kanadai igazságügyi minisztérium is, de sem a cég, sem a tárca nem közölte, hogy az amerikai hatóságok mit rónak fel neki. Meng ma áll bíróság elé, amely eldönti, hogy elengedhető-e óvadék ellenében. Peking kanadai nagykövetsége hevesen tiltakozott a letartóztatás miatt, mert szerintük a hatóságok megsértették Meng emberi jogait. Követelték a pénzügyi igazgató azonnali szabadon engedését, kijelentve, hogy nem sértette meg sem a kanadai, sem az amerikai törvényeket. A Huawei is azt közölte, nem tud róla, hogy alkalmazottja bűncselekményt követett volna el.
A Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy a letartóztatás és az ennek nyomán esetlegesen kivetendő szankciók végighullámozhatnak a teljes beszállítói láncon. Az ázsiai tőzsdéken esett is a partnerek részvényárfolyama, a Samsung Electronicsé például 2,3, a Chinasoft Internationalé pedig 13 százalékkal. De árgus szemekkel figyelik a fejleményeket az Intel és Qualcomm csipgyártó óriáscégek is.
Ám nem csak a hatósági vizsgálat miatt fájhat a Huawei menedzsmentjének a feje. Többek között a brit BT távközlési társaság a minap jelentette be, hogy eltávolítja a kínai cég eszközeit a már létező 3G- és 4G-hálózatai központi részéből, s az új hálózatok építésében már egyáltalán nem használja majd a Huawei gyártmányait. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia ugyanis meg van győződve arról, hogy a Huawei – és a többi kínai elektronikai gyártó – termékeibe különleges csip van építve, amely kémtevékenységet végez. Hozzájuk csatlakozott a napokban Új-Zéland is, ahol szintén mellőzik a kínai technológiát az új generációs 5G-mobilhálózatok építésekor.
Hasonlóság Szembetűnő az a hasonlóság, amely a Huawei és az ugyancsak kínai ZTE ügye között fennáll. A ZTE távközlési vállalat tavaly került Washington célkeresztjébe, amiért a társaság amerikai technológiát adott el Iránnak. A cég elismerte a törvénytelen üzleteket, mire az USA ez év elején olyan mérvű szankciókkal sújtotta, amelyek egyenesen a ZTE túlélését veszélyeztették volna: megtiltotta, hogy amerikai cégek alkatrészeket és szoftvert adjanak el neki.
Végül azonban a tilalmat visszavonták, ám az alku részeként a ZTE egymilliárd dollár büntetést fizetett. A Huawei esetében azonban most még nem világos, hogy a pénzügyi igazgató letartóztatása milyen hatással lesz majd az üzletmenetre.