Hazánkba érkezett első külföldi látogatása alkalmával a hivatalába december közepén beiktatott Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, aki tegnap a magyar parlamentben folytatott megbeszéléseket Orbán Viktorral Lengyelország és Magyarország kapcsolatairól, valamint Európa jövőjéről.
A magyar kormányfő az egyeztetéseket követő sajtótájékoztatón örömét fejezte ki, hogy egy barát fogadásával kezdheti az új évet, a találkozó pedig szerinte világos jelzése a magyar–lengyel kapcsolatok kiváló minőségének. Hangsúlyozta: 2018 Európa számára fontos esztendő lesz, hiszen ez az utolsó teljes éve a mostani, ötéves időtartamra megválasztott uniós ciklusnak.
Mint fogalmazott, ez az esztendő éppen ezért a nagy viták és az összecsapások éve is lesz, hiszen ez a 2019-ben esedékes uniós választás előtti utolsó alkalom, hogy sok fontos kérdésben – mint például a bevándorlás – megállapodások szülessenek.
– Egy új év kezdete viszont felkínálja a lehetőséget, hogy visszatekintve számot vessünk azzal, mi működik és mi nem; láthatjuk, hogy míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az EU migrációs politikája kudarcot vallott – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán Viktor kifejtette: a bevándorlás kérdésének van egy nemzetbiztonsági szintje, ugyanakkor van egy szellemi dimenziója is, ami korántsem elhanyagolható. Mint fogalmazott, Nyugat-Európában egy posztkeresztény korszakban látják a jövőt, a magyarokat azonban a közösségi identitás és a keresztény kultúrából fakadó gyökerek tartják össze, és Magyarország nem akarja feladni identitásának ezen összetevőit, mert az a magyarság széteséséhez vezetne.
Európában legitim álláspontot képvisel Magyarország a nemzeti identitások védelmével kapcsolatban, hiszen éppen ez teszi erőssé a kontinenst. Nyomatékosította, hogy rányomhatják ugyan a „populista” stigmát sok mindenre, de Európában az fog történni, amit az emberek akarnak, azt pedig az emberek nyilvánvalóvá tették, hogy nem akarnak bevándorlókat, még akkor sem, ha az EU néhány vezetője még most sem hajlandó tágítani a megbukott migrációs politikától.
A lengyel kollégájával való egyeztetésre utalva a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, „mi vagyunk az unió gazdasági motorja”, többet adunk hozzá az unió erejéhez, mint amit bárki gondolt a 2004-es EU-csatlakozásunkkor, éppen ezért ennek megfelelő súllyal szeretnének beleszólni az unió ügyeibe is.
Orbán Viktor rámutatott: a jövőben a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a két ország kapcsolatának homlokterébe. Ezek közül kiemelte az észak–déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát.
A visegrádi együttműködés esetleges bővítéséről azt mondta: az együttműködés legnagyobb erénye, hogy történelmileg, kulturálisan és gazdasági fejlettségben is egységes, így a bővítése a hatékonyságát tenné kockára.
De gondolkodnak azon, hogy a V4-ek szilárd belső erejét fenntartva intenzív kapcsolatot hozzanak létre például Ausztriával, amely egyébként is kiváló példa arra, hogy Európában a demokrácia működik, és elképzelhetetlen, hogy egy ország vezetői fontos kérdésekben ne a nép akaratát kövessék. Erre utal, hogy a bevándorlást nem támogatók, vagyis a többség olyan új kormányt választott, amely nemet mond a féktelen migrációra, fogalmazott. Hozzátette, annak kell történnie, amit az emberek akarnak: biztonságot és terrorfenyegetettség nélküli életet.
Mateusz Morawiecki szintén a visegrádi együttműködés fontosságát hangsúlyozta. Mint fogalmazott, ahogy Magyarország, úgy Lengyelország is hisz az EU-ban és annak értékeiben. A lengyel kormányfő felidézte: közel harminc éve a Hősök terén, Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén találkozott először Orbánnal, akinek jól emlékszik a szovjet csapatok kivonulását sürgető beszédére.
Hangsúlyozta, az uniót foglalkoztató kérdésekben Varsó álláspontja megegyezik a magyar kormányéval. A bevándorlási válságot övező vitákra külön kitérve kifejtette, hogy a lengyel kormány két éve ugyanazon az állásponton van: maximálisan egyetért Orbán Viktorral a menekültkérdésben.
– Határozottan elutasítjuk a kvótát – közölte Morawiecki, hozzátéve: az Európai Bizottságnak az uniós alapszerződés szerint nincs joga arra, hogy ilyen megoldást adjon erre. Hozzátette, sem Magyarországnak, sem Lengyelországnak nem szándéka megkérdőjelezni az unió egységességét, ehelyett sokkal inkább közösen szeretnék építeni azt.