- Ha lesz egyszer európai hadsereg, akkor a mostani csúcstalálkozót írják majd be kiindulópontként a történelemkönyvekbe
- Orbán Viktor fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését
- Magyarország identitási kérdésnek tekinti az Unió területén tartózkodó migránsok elosztását
- A feszültségeket keltő kérdésekben megállapodásra lehet jutni
- A magyar miniszterelnök a kölcsönös tiszteletben egyezett meg a francia elnökkel
Sajtóértekezletén a kormányfő kiemelte,
ha lesz egyszer európai hadsereg, akkor a mostani csúcstalálkozót írják majd be kiindulópontként a történelemkönyvekbe.
Orbán Viktor fontosnak nevezte az EU védelmi dimenziójának megerősítését, hogy a kontinens gazdasági és politikai erejét katonai erővel is alá lehessen támasztani, illetve azt, hogy összhangot és ésszerű elrendezést hozzanak létre a hadi beszerzések területén, a kiegyensúlyozottság elvét figyelembe véve.
A magyar kormány identitáskérdésnek tekinti a kvóták kérdését
Orbán Viktor arról számolt be, hogy a találkozót ezúttal is a migráció napirendi pontja uralta, azonban a résztvevők most nem a nézetkülönbségekre helyezték a hangsúlyt, hanem az együttműködésre. Mint mondta, a korábbiakkal ellentétben nem azokról a kérdésekről beszéltek, amelyekről szinte kizárt az egyetértés, például hogy „mit csináljunk az oktalanul beengedett migránsokkal”.
Ennek kapcsán Orbán Viktor aláhúzta, egyes tagállamokkal ellentétben Magyarország nem „szolidaritási-technikai”, hanem „identitási” kérdésnek tekinti az unió területén tartózkodó menedékkérők elosztását. Leszögezte: lehetetlen, hogy bárki más határozza meg, kikkel élünk együtt, és ezáltal Magyarország identitását.
„Nem rejtjük véka alá, hogy eszünk ágában sincs megváltoztatni az identitásunkat. Megértjük, hogy számos országban ez már megváltozott, (…) de nekünk jogunk van nem követni őket”
– mondta a kormányfő.
„Készen állunk helyben segíteni, kerítést építünk és megvédjük az Európai Unió belső területeit, sok mindenre hajlandóak vagyunk, de az identitásunk megváltoztatására nem” – jelentette ki.
Az uniós menekültügyi kvóták elleni magyar és szlovák kereset ügyében várható ítéletről szólva a miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy
a kormányt a számára esetleg kedvezőtlen döntés sem kényszerítheti arra, hogy feladja az álláspontját. „Megtaláljuk a módját, hogy elérjük a célunkat”
– vélekedett.
Orbán Viktor elmondta, hogy az ülésen főként a migrációs válság külső összefüggéseire fókuszáltak. Egyetértés volt arról, hogy meg kell védeni az EU külső határait, hogy meg kell állítani az illegális bevándorlást, és hogy együtt kell működni a kibocsátó- és tranzitországokkal.
férfiasan kezdődött a barátságunk Emmanuel Macronnal
Kérdésre válaszolva a kormányfő úgy fogalmazott, hogy „férfiasan” kezdődött a barátságuk Emmanuel Macron új francia elnökkel, akivel abban egyeztek meg, hogy az együttműködés alapja a kölcsönös tisztelet kell, hogy legyen. Macron korábban bírálta azokat a közép-európai országokat, köztük burkoltan Magyarországot, melyek nem tartják be az uniós szabályokat. Orbán Viktor erre reagálva csütörtökön közölte: az új államfő „belépője nem túl biztató, (…) ”ez itt nem szokás, de majd ő is kiismeri magát„.
Pénteken a miniszterelnök elmondta, hogy
a visegrádi országok vezetői és Macron közötti délelőtti találkozón kijelölték azokat a kérdéseket, amelyek terén pragmatikus együttműködést lehet kialakítani a felek között.
Hozzátette, a francia elnök világossá tette, hogy kívánatosnak tartja az unió hatékonyságának növelését, amiért mindent meg fog tenni. Orbán Viktor ennek kapcsán valószínűnek nevezte, hogy az őszi német választások után komoly reformtörekvésekre kell majd számítani az EU-ban.
Áthidalhatók a kiküldött munkavállalókkal kapcsolatos kérdések
A miniszterelnököt megkérdezték a kiküldött munkavállalók jogi státusát övező vitáról is, amire azt válaszolta, hogy a távolság az álláspontok között nem áthidalhatatlan. Közölte: ez is szóba került Macronnal, akivel arra jutottak, hogy ha a következő hónapokban a szakértőik keményen dolgoznak, akkor megállapodásra is lehet jutni.
”Magyarország mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyar munkavállalók érdekeit megvédje„
– mondta.
Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője a sajtótájékoztató végén arról számolt be, hogy a kormányfő is részt vesz Aleksandar Vucic szerb elnök hivatalos beiktatási ceremóniáján péntek este Belgrádban.
A csúcstalálkozó alkalmával Theresa May brit kormányfő ismertette kormánya állampolgári jogok biztosításáról szóló „komoly és méltányos” elképzeléseit, és kijelentette, hogy egyetlen uniós állampolgárnak sem kell majd a kilépéskor elhagynia az Egyesült Királyságot.
A brit miniszterelnök kezdeményezéseit illetően szkeptikusnak mutatkoztak a brüsszeli európai uniós csúcstalálkozó résztvevői. Az Európai Tanács elnöke úgy fogalmazott: első benyomása az, hogy az Egyesült Királyság ajánlata elmarad az elvárásaiktól. Hozzátette: a tárgyalócsoport tüzetesen megvizsgálja majd az írásban előterjesztett dokumentumot.
Az uniós vezetők a találkozó alkalmával megerősítették elkötelezettségüket a 2015 decemberében elfogadott párizsi klímaegyezmény mellett. Mint a záródokumentumban írták, az EU-nak továbbra is vezető szerepet kell vállalnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, ezért gyorsan és teljes körűen végre kell hajtani a klímaegyezmény rendelkezéseit. Elemzők szerint a közös nyilatkozat üzenetértékű a párizsi klímaegyezményt felmondó, Donald Trump elnök vezette új amerikai adminisztráció számára.
A csúcstalálkozón a tagországok vezetői hat hónappal meghosszabbították az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciókat, arra hivatkozva, hogy Moszkva nem tett eleget az ukrajnai fegyveres konfliktus rendezésére vonatkozó megállapodásban szereplő feltételeknek.
A csúcs résztvevői döntöttek arról is, hogy a jövőben korlátozzák az uniós beutazásra jogosító vízum kiadását azon államokkal szemben, amelyek nem vesznek vissza nemzetközi védelemre nem jogosult bevándorlókat.