Az EU–Ukrajna csúcsértekezlet hétfőn elfogadott nyilatkozatában foglaltak után a tegnap megkezdődött, szintén brüsszeli NATO-csúcson is nyomás alatt marad a kijevi vezetés, miután hazánk nem járult hozzá az atlanti szövetség Ukrajnával közös csúcstalálkozójának megtartásához. A magyar diplomácia tavaly óta nem támogatja a NATO–Ukrajna bizottság munkáját a két országnak a kisebbségi nyelvoktatással kapcsolatos nézeteltérése miatt, de ezzel a helyzettel most Petro Porosenko ukrán elnöknek személyesen is szembesülnie kellett.
– A magyar álláspont változatlan – közölte Menczer Tamás külügyi államtitkár, aki szerint amíg Ukrajnában a kisebbségi jogok elvétele nem fejeződik be, és az elvett jogokat nem adják vissza, addig a magyar kormány blokkolja Kijev euroatlanti integrációs törekvéseit.
– A magyar kormány nem járul hozzá a NATO–Ukrajna csúcstalálkozóhoz és miniszteri szintű találkozók összehívásához sem, illetve megvétóz minden NATO–Ukrajna közös kétoldalú nyilatkozatot – tette hozzá.
– A Grúzia (a magyar diplomácia megfogalmazásában: Georgia) és Ukrajna részvételével megrendezendő, a Fekete-tenger térségének biztonságával foglalkozó eseménnyel és az annak végén kiadandó nyilatkozattal kapcsolatban nem emelünk vétót – közölte az államtitkár. Ez utóbbi lett az a hármas formátum, amellyel módot találtak rá, hogy Porosenko, illetve Giorgi Margvelasvili grúz elnök ma találkozhasson a 29 NATO-tagország vezetőivel.
A távirati iroda azt írta: Grúziáról közös nyilatkozatot adnak ki, de Ukrajnáról csak NATO-főtitkári nyilatkozat várható. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap az Interfaksz-Ukrajina jelentése szerint azt mondta: a szövetség ezen a csúcson még nem ajánlja fel Kijevnek az úgynevezett kibővített lehetőségek partnerségi programját, de Ukrajna támogatásának számos más módja van.
Hétfőn az EU–Ukrajna csúcs közös nyilatkozatával Porosenko vállalta országa oktatási törvényével kapcsolatban, hogy biztosítják a nemzeti kisebbségekhez (így a kárpátaljai magyarsághoz) tartozók már meglévő jogait, egyeztetnek a kisebbségek képviselőivel, a végrehajtás átmeneti időszakát meghosszabbítják 2023-ig, végül pedig a magániskolák mentességet kapnak.