Bogotában találkoztak a héten Kolumbia, Peru, Ecuador és Brazília politikusai, hogy egységes választ adjanak a fokozódó venezuelai menekültválságra. A bevándorlás által leginkább érintett országok az egészségügyi, illetve az oktatási és foglalkoztatási kérdésekre keresték a választ. A találkozó egyik eredménye, hogy a bevándorlási hivatalok vezetői megegyeztek egy közös adatbázis felállításában, amely a kivándorolt venezuelaiakról nyújt majd információkat.
Kiemelték: a cél nem a határok lezárása, hanem a gazdasági és egészségügyi problémák megoldása. Szerdán Limában a Vöröskereszttel és az ENSZ-szel is tárgyaltak; a szervezetek a pénzügyi és logisztikai kérdésekben igyekeztek segítséget nyújtani.
A venezuelai gazdasági és humanitárius válság nyomán naponta mintegy ötezer ember hagyja el az országot. Az ENSZ adatai szerint már 2,6 millió venezuelai élhet a határon kívül, legalább 1,6 millió ember 2015 óta hagyta el az országot. A legtöbben a nyugatról szomszédos Kolumbiába vándorolnak át, de a szintén szomszédos Brazíliában és Panamában is egyre nagyobb gondot okoz a bevándorlók elhelyezése.
Helyszíni beszámolók szerint sokan tartanak Ecuador, Peru és Argentína felé, és a diktatúra elől menekülők gyakorlatilag bármilyen munkát elvállalnak a megélhetésért küzdve. A gerillaháborúktól éppen csak megszabadult Kolumbiában komoly gondot jelent a legalább egymillió új ember kérdése, hiszen egyébként is a régió legmagasabb munkanélküliségi rátáját tudhatja magáénak. A közös határon már szigorították a bevándorlási feltételeket, az illegális határátkelés ellen pedig a hadsereget vezényelték ki.
Iván Duque elnök ugyanakkor jelezte, nem fogja lezárni a határokat. A nemrég hivatalba lépett elnök tegnap Pedro Sánchez spanyol kormányfőt fogadta, aki Kolumbiát „testvérnek” nevezte, és támogatásáról biztosította dél-amerikai kollégáját.
Peru és Ecuador ezzel szemben e hónapban bevezette, hogy a továbbiakban nem engedi be az útlevél nélkül érkező migránsokat. A limai vezetés ugyanakkor hozzátette, a gyerekek, a várandós nők és a menekültstátusért folyamodók kivételt képeznek. A venezuelaiak jelenléte egyre komolyabb társadalmi konfliktusokhoz vezet, Brazíliában a határ mentén megszaporodtak az összecsapások.
Michel Temer brazil elnök jelezte, egyre nehezebb a védekezés a kanyaró és más betegségek ellen, a héten kivezényelte a katonaságot is, hogy a krízis kezelésében segítséget nyújtson.
Ahogy a venezuelaiaknak egyre komolyabb xenofóbiával kell szembenézniük, úgy reménykedik egyre inkább a Maduro-kormány az állampolgárok hazatérésében.
– Mindenki, aki szeretne kilépni a gazdasági rabszolgaságból, üldöztetésből és gyűlöletből, hagyja abba a WC-súrolást más országokban, és jöjjön haza – fogalmazott Nicolás Maduro.
Az elmúlt napokban nagy médiavisszhangot kapott, hogy a nagykövetség segítségével 89 venezuelai tért haza Limából, ahol fenyegetve érezték magukat. Jorge Rodrígez venezuelai kommunikációs miniszter hangsúlyozta, egyre több hasonló megkeresést kapnak. Kiemelte azt is, Venezuela Dél-Amerika legtöbb embert befogadó állama, több mint 6,5 millió kolumbiai, perui és ecuadori állampolgár él Venezuelában, valamint részesül a szociális támogatásokból.
A venezuelai kormány ugyanakkor heves kritikákat kap a válság elmélyítése és a diktatorikus törekvések miatt. Az elmúlt napokban Peru és Argentína jelezte, csatlakozik Chiléhez, Paraguayhoz és Kolumbiához, amelyek a hágai Nemzetközi Bíróságon emberiség elleni bűntett miatt emeltek vádat a venezuelai vezető ellen. A válság kezeléséhez szükséges további lépésekkel kapcsolatban szeptember 3-án tárgyal a régió tizennégy országának minisztere és tíz nemzetközi szervezet vezetője Quitóban.