A különbség annyira aprócska, hogy egyik jelölt sem könyvelheti el a győzelmet, valószínűleg a levélben szavazó mintegy kilencszázezer osztrák fogja meghozni a döntést. A levélben leadott szavazatokat a mai nap folyamán fogják összesíteni és ez alapján dől el, ki lesz Ausztria új elnöke.
A választás országszerte kilenc választókörzetben folyt, a körzetek a kilenc ausztriai tartományt fedik le. A szavazáson mintegy 6,4 millió osztrák állampolgár vehetett részt. Bécsben és Felső-Ausztriában egyaránt 1,1 millió választópolgárt vártak a szavazáson való részvételre. A jogosultak fele ez utóbbi két tartományból és Alsó-Ausztriából adta le voksát. A legkevesebben, kétszázhúszezren, Burgenlandban járultak az urnák elé, igaz, ez egyben Norbert Hofer szűkebb otthona is, ahol túlnyomórészt rá is szavaztak az emberek. A május elején bemutatott adatok szerint a bizonytalanok száma még igen magas volt: akkor 22 százaléknyian, vagyis 1,4 millióan nem tudták, kire fogják adni a voksukat.
Az osztrák elnöki poszt nem jár hatalommal, az államfő erkölcsi útmutató a polgárok számára, aki összefogja a nemzetet. Most először történt meg Ausztriában a második világháború óta, hogy nem a centrumpártok valamelyike, hanem a politikai paletta széléről érkező két jelölt került be a második fordulóba. Elemzők rámutatnak, ez hosszú távú politikai földindulást is jelenthet Ausztriában. Ha most tartanák a választásokat, a győzelmet az FPÖ szerezné meg. A Gallup szerint a pártot a szavazók 33 százaléka támogatná, míg a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) egyaránt 22-22 százalékot kapna. Norbert Hofer esetleges győzelme azonban mindenképp sikert jelentene az FPÖ-nek, így tovább nőhet az esélye annak, hogy nemcsak az erkölcsi vezetőt, de a tényleges irányítót is egy szélsőségesnek tartott párt adja.
A szavazás előtt ki is derült, milyen aggódva figyelik az Európai Unióban az ausztriai fejleményeket. Martin Schulz, az Európai Parlament – szocialista – elnöke az olasz Rai 3 csatorna egy műsorában közölte, ha Hofer győzne, az megváltoztatná Európa karakterét. „Az emberek túlnyomó többsége nem akar ilyen változást” – hangsúlyozta a politikus. Németország alkancellárja, Sigmar Gabriel népfrontot hozott volna létre a szabadságpárti politikus ellen, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság szabadszájúságáról is híres elnöke pedig közölte, jobboldali populistákkal se vitázni, se tárgyalni nem lehet. Közölte azt is, hogy ő az egész pártot egyáltalán nem szereti.
A bevándorlók ereje
Csaknem harminc százalékkal nőtt a menedékjogot kérők száma Ausztriában az idei első négy hónapban a tavalyi azonos időszakhoz képest – hozta nyilvánosságra az osztrák belügyminisztérium. Január eleje és április vége között mintegy 19 ezren folyamodtak kérelmükkel a hatóságokhoz, ez majdnem a fele az egész évre tervezett osztrák elfogadási létszámkeretnek, amelyet 37 500-ban határozott meg Bécs. A kérelmezők zöme Afganisztánból, Szíriából és Iránból érkezett Ausztriába, egyharmaduk nő. Ami a kedvező elbírálást illeti, arra a szíriaiak messze a legesélyesebbek: 84 százalékuk jár eredménnyel. Tavaly Ausztriában 90 ezer ember nyújtott be menedékkérelmet, szakértők szerint többek között ennek köszönheti a Szabadságpárt, hogy eséllyel indította jelöltjét az államfői pozícióért. A nyugati sajtó által szélsőjobboldalinak tartott politikai alakulat ugyanis épp a bevándorlási politika szigorításáért kampányolt évek óta, bírálta a semmit sem tevő osztrák vezetést. Hofer utolsó kampányeseményén határozott hangon bírálta azokat a bevándorlókat, akik „nem értékelik kellőképpen hazánkat, akik az Iszlám Állam soraiban harcolnak és akik nőket erőszakolnak meg”. Ellenfele ugyanakkor végig elutasította ezt a retorikát, és a „nacionalista őrületet” kárhoztatta, amely szerinte Hofer politikáját jellemzi.