Az MTI szerint 35 kérdésben fejthetik ki a véleményüket a franciák; nyilatkozhatnak arról, hogyan képzelik el a demokrácia, az adózás, az ökológiai átállás és a bevándorlás jövőjét Franciaországban.
Macron azt ígérte, hogy a március 15-én záródó konzultáció után beszámol a kérdésekre adott válaszok mérlegéről. Az államfő a levelében azt is írja, a vita lehetőséget teremt, hogy a nemzet új társadalmi szerződést kössön, meghatározza a parlament és a kormány munkáját, és Franciaország álláspontját az európai és nemzetközi színtéren.
A kérdéssor rákérdez, hogy a franciák szerint mely adókat kellene csökkenteni, és vannak-e olyan közszolgáltatások, melyeket a franciák szerint meg kellene szüntetni, mert többe kerülnek, mint amennyire hasznosak.
A kérdőív arra is rákérdez, támogatják-e az emberek, hogy több kérdésben tartsanak népszavazást, illetve milyen konkrét javaslataik vannak a zöldátállás felgyorsításához. A bevándorlás terén a vitában az a kérdés szerepel, hogy miután Franciaország teljesíti kötelességét a menekültek befogadása terén, rögzítsen-e a parlament további éves befogadási célt.
A levélben Macron ugyanakkor világossá teszi, hogy a korábban hozott intézkedésekre nem hajlandó visszatérni, mert azok szükségesek a befektetések ösztönzéséhez. „Számomra nincs tiltott kérdés, de nem fogunk mindenbe beleegyezni, s ez normális egy demokráciában. De legalább megmutatjuk, olyan emberek vagyunk, akik nem félnek beszélni, eszmét cserélni, vitatkozni” – szögezte le Macron a levélben a CNBC szerint.
Így az üzenetben nem volt szó konkrétan arról, hogy kormánya hajlandó-e változtatni a tömegek által kifogásolt jövedelemadó-politikáján, amely miatt gyakran a gazdagok elnökének titulálják. „Nem tudjuk folytatni az adócsökkentést, ha nem csökkentjük a költségvetési kiadásokat is” – húzza alá levelében a francia elnök.
Közben az derült ki az Elba közvélemény-kutató intézet felméréséből, hogy a franciák többsége (60 százaléka) továbbra is szimpatizál a jobb megélhetésért tüntető sárga mellényesekkel, de az elmúlt három hétben tíz százalékot csökkent a mozgalom társadalmi támogatottsága a megmozdulásokat kísérő erőszak miatt. Öt százalékponttal, 28 százalékra emelkedett viszont Emmanuel Macron tetszési mutatója januárban a decemberi példátlan mértékű népszerűségvesztés után – állítja az Ifop közvélemény-kutató intézet. A sajtó szerint a bejelentett szociális intézkedéseknek köszönhető, hogy az elnök népszerűsége visszatért a tüntetések előtti szintre.