Az ENSZ-tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi marrákesi csúcstalálkozójához közeledve úgy tűnik, egyre több ország követi Magyarország példáját, és mond nemet a világszervezet globális migrációs csomagjához való csatlakozásra. Ennek ellenére a bevándorlás biztonságossá és legálissá tételét nyíltan vállaló egyezmény elkötelezett hívei igyekeznek egyre vehemensebben kiállni annak létjogosultsága mellett.
A strasbourgi Európai Parlament kedd esti vitáján szintén felmerült a globális egyezmény sorsa: Gál Kinga fideszes EP-képviselő ezzel kapcsolatban lapunknak elmondta, már önmagában az is érdekes, milyen rendkívüli gyorsasággal tűzték napirendre a kérdést.
„Valószínűleg a migrációs csomag támogatói akartak egy újabb felületet, ahol hangoztathatják a paktum mellett felsorakoztatott érveiket, illetve bírálhatják az ellenszegülőket – fogalmazott a néppárti politikus. Mint mondta, ennek ellenére az látszik, hogy egyre többen vannak a kritikus hangok.
Hrisztosz Sztilianidisz humanitárius segítségnyújtásért felelős uniós biztos hangsúlyozta, sok „téves nézet” terjed a megállapodásról, ezért fontos nyomatékosítani, hogy az nem kötelező érvényű, és teljes mértékben tiszteletben tartja az államok szuverenitását. Mint fogalmazott, a paktum lehetővé teszi, hogy az országok saját maguk alakíthassák politikájukat, nem ösztönzi a bevándorlást, bár nem is rettent el attól, illetve nem tekint alapvető jogként a migrációra, pusztán védeni kívánja az érintettek emberi jogait.
Gál Kinga azonban erre reagálva úgy fogalmazott: éppen amiatt aggasztó a csomag, mert bár hangsúlyozottan nem kötelező érvényű, de mégis mit jelent ez Európára nézve? Az egyezmény ugyanis egy pozitív víziót fest a migrációról, ráadásul szándékosan összemossa az illegális bevándorlást a valódi menekültekkel, ami a kontinensünk szempontjából – a nagy nyomás miatt – különösen veszélyes.
A képviselő szerint a dokumentum egyértelműen nem szolgálja Európa érdekeit, s kontinensünkön azzal is számolni kell, hogy lesznek olyan országok, amelyek támogatják a jelentést, míg mások nem, de a valóságban, ha egy illegális bevándorló belép egy adott országba, másnap már egy másik tagállamban tűnhet fel.
Mint mondta, a harmadik világ felé megfogalmazott üzenete is álságos a jelentésnek, hiszen olyan illúziókat kelt, miszerint mindenkinek joga van a migrációhoz, ami újabb tragédiákhoz vezethet.Jean-Claude Juncker pedig hiába próbál amellett érvelni, hogy azért utasítjuk el a jelentést, mert nem olvastuk.
Ki kell ábrándítanom az Európai Bizottság elnökét, nagyon alaposan tanulmányoztam a csomagot, és szuverenitási, nemzeti érdekeket sértő problémákat látok benne, illetve olyan túlerőltetett törekvést a globalizmus és multikulturalizmus irányába, ami nem Európa érdeke – reagált Gál Kinga az EB elnökének a Der Standard című osztrák lapban megjelent álláspontjára. Gál Kinga szerint láthatóan minden a migráció körül forog, utalva a baloldal által támogatott, tegnap leszavazott „humanitárius vízum” ügyére.
Nincs humanitárius vízum
Nem lett meg az abszolút többség a humanitárius célú vízumok bevezetését kezdeményező határozatról szóló EP-szavazáson. „Nem lenne szabad elszalasztani ezt a lehetőséget” – mondta Juan Fernando López Aguilar szociáldemokrata jelentéstevő, rámutatva, hogy a menekültek 90 százaléka szabálytalanul, gyakran életveszélyes útvonalakon kényszerült eljutni az EU-ba. A határozatban felszólították volna az Európai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a védelmet kérő személyek legális beutazási lehetőségeit megteremtő humanitárius vízum létrehozására, amely lehetővé tenné a menedékkérelem benyújtását az ezt önként vállaló EU-tagállamok unión kívüli külképviseletein.