Mint hangsúlyozta, meg kell védeni a belső uniós határok szabad átjárhatóságát, amelyet a schengeni megállapodás rögzít. Leszögezte, hogy a hatályos szabályozáson – egyes javaslatok ellenére – nem szükséges lazítani, ugyanis az a lehető legnagyobb szabadságot biztosítja a tagállamoknak és az uniós polgároknak egyaránt.
Ám a biztos áláspontját Berlinben nem osztják. Németország nem akarja, hogy a közeljövőben új országok csatlakozzanak a schengeni övezethez, jelentette ki Thomas de Maiziere német belügyminiszter. Egyben pedig leszögezte: Berlin mindaddig fent akarja tartani a schengeni ellenőrzést, amíg az unió külső határainak védelme nem biztosított. Avramopulosz szerint viszont az illegális migráció megállítására összpontosító politika sikeres, és Líbia stabilitásának megerősítésében, az illegális bevándorlók visszaküldésének felgyorsításában áll.
– Meg kell erősíteni a migránsok kiinduló és tranzitországaival folytatott együttműködést is. Mindezek eredményeképpen pedig meg kell teremteni a legális bevándorlás feltételeit – vélekedett, hozzátéve: a tagországoknak be kell tartaniuk a menekültek áthelyezésére vonatkozó vállalásaikat is. Azt mondta, az EU bíróságának múlt heti döntése egyértelmű útmutatást nyújt arra vonatkozóan, hogy az európai szolidaritás nem szabadon választható.
– Mivel a jelenleg érvényes schengeni megállapodás nincs felkészülve az olyan jellegű biztonsági kihívásokra, mint amilyet a több mint másfél millió bevándorló megjelenése okozott, a bizottság hamarosan egy, a megállapodást megerősítő intézkedéscsomag javaslatát mutatja be – erősítette meg.
Több uniós tagország a migrációs nyomás miatt 2016-ban ideiglenesen visszaállította a határellenőrzést az övezet belső határain. Jelenleg az osztrák–magyar és az osztrák–szlovén határon, a német–osztrák határon, a dán–német határon, valamint Skandináviában ellenőrzik a ki- és belépőket, emlékeztetett a távirati iroda.