Ötödik napja tartott már tegnap Franciaországban a láthatósági viseletről sárga mellényesnek nevezett tiltakozáshullám, amelynek keretében stratégiai helyszíneket, így benzinkutakat és közlekedési csomópontokat is blokád alá helyeztek a tüntetők. Ezek egy részét a rendfenntartók erőszakkal szabadították fel. A tüntetők és a rendfenntartók közötti összecsapások nyomán immár több százan sebesültek meg, két fő pedig meghalt. Több száz főt előzetes letartóztatásba helyeztek, négy fiatalt pedig börtönbüntetésre ítéltek a hatóságokkal szembeni fellépésük miatt.
A tiltakozások kiindulópontja, hogy a francia kormány a környezetkímélő energiapolitika jegyében januártól az üzemanyagárak adójának emelését tervezi, mégpedig literenként néhány eurócenttel. A párizsi Le Monde a minap azt írta: Franciaország magát leszakadónak érző része vonult az utakra, az elnök pedig rosszul mérte fel, hogy az adóemelés nélkül is felszökött üzemanyagárak mellett sokan milyen mindennapos megélhetési gondokkal küszködnek.
Macron ebben a helyzetben inkább „Európát” választotta: vasárnap a német parlamentben szólalt fel, majd a hét elején Belgiumba utazott, ahol egyébként szintén tartottak szimpátiamegmozdulásokat a francia sárga mellényesek mellett. Míg azonban kedden még a párbeszédet szorgalmazta, tegnapra már keményebb hangot ütött meg. – Vannak olyan sérelmek, amelyeket meg kell hallani, de elfogadhatatlan megnyilvánulások is. Nem tudjuk elfogadni a két halottat, a sebesülteket, valamint a rasszista, antiszemita és homofób kijelentéseket sem – mondta.
Egy tegnap ismertetett felmérés szerint a franciák kétharmada nem érti az elnök politikáját, a háromnegyedük pedig nem találja saját helyét Macron elképzeléseiben. Mindössze 23 százalékuk optimista azzal kapcsolatban, mi történik az elkövetkező 5-10 évben. Ez azt jelenti: másfél évvel a megválasztása után Macron nem bír a szűk bázisánál nagyobb támogatottsággal, egyes felmérések szerint a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés – a volt Nemzeti Front – meg is előzheti az elnöki pártot a jövő májusi uniós választáson. A megítélést az is ronthatja, hogy az ügyészség vizsgálja, honnan kapott tavaly 144 ezer euró értékű kampányadományokat a mindössze kétéves párt.
ÁLHÍRELLENES TÖRVÉNY
A francia parlament végső formájukban is elfogadta tegnap azt a két törvényjavaslatot, amelyek célja „a tájékoztatási manipuláció” megakadályozása a választási időszakban. A tervezeteket a kormányzó Köztársaság lendületben és szövetségese, a centrista Modem terjesztette be és szavazta meg. Emmanuel Macron államfő az álhírekkel kapcsolatosan az oroszországi székhelyű RT nemzetközi hírtelevíziót, valamint a Szputnyik rádiót és híroldalát helyezte célkeresztbe. Az ellenzéki jobb- és baloldali pártok nemmel szavaztak vagy tartózkodtak, mert szerintük az újabb szabályozás felesleges, és sérti a véleménynyilvánítás szabadságát. Sajtószervezetek a cenzúra veszélyeire figyelmeztettek. (MTI)