Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium közölte, hogy számára katasztrofálissá válna, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről, mindenekelőtt a szabadkereskedelemről szóló megállapodás nélkül távozna az Európai Unióból. Ez esetben ugyanis a termelés összeomlana, ami kérdésessé teszi a cég jövőjét a Brit-szigeteken.
„Ez a forgatókönyv arra kényszerítene bennünket, hogy átgondoljuk az Egyesült Királyságban eszközölt beruházásainkat és hosszú távú elkötelezettségünket, mivel már nem lenne fenntartható a légi ipar versenyképessége és innovatív volta” – áll a társaság közleményében.
De még abban az esetben is súlyos kockázatokkal kellene számolnia az Airbusnak, ha London a megfelelő megállapodásokkal lépne ki az EU-ból – tették hozzá.
Az Airbus jelenlétének esetleges leépítése – amellett, hogy a cégnek több milliárd dolláros kárt okozna – igen érzékenyen érintené a brit gazdaságot is. A cég 25 nagy-britanniai telephelyén 14 ezer embert foglalkoztat, de közvetve további 110 ezer brit munkahely függ tőle. A vállalat a walesi Broughtonban gyártja összes modelljének szárnyait, az üzem évente ezer repülőgépszárnyat állít elő. A nyugat-angliai Filtonban működik az Airbus tervezőirodája, üzleti támogatásért felelős részlege és vevőszolgálati központja.
A brit kormány és az Európai Bizottság tervei alapján lenne egy átmeneti időszak a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után, és ebben az időszakban a felek a mostanival azonos feltételekkel férnének hozzá egymás piacához. A jelenlegi tervek szerint azonban ez az időszak 2020 végén lejár. Az Airbus közölte, az átmeneti időszakot túl rövidnek találja ahhoz, hogy beszállítói hálózatát az új körülményekhez igazítsa.
Tom Williams, a vállalat polgári repülőgépgyártó ágazatának vezérigazgatója tegnap a BBC rádióműsorában kijelentette: nincs olyan brexitforgatókönyv, amelynek ne lennének „súlyosan negatív” következményei a brit repülőgépiparra. A konzorcium jelenleg dolgozik az új generációs szárnyak nagy-britanniai gyártásának kifejlesztésén, de a cég komolyan fontolgatja, hogy folytassa-e ezt a fejlesztési munkát nagy-britanniai telephelyein.
London más, a brit feldolgozószektorban honos nemzetközi nagyvállalattól is kapott hasonló figyelmeztetést. A héten a német Siemens 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltsége jelezte: ha a brexit jelentős súrlódásokat okoz az alkatrészek határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár, ezt a vállalat „a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek” tekintené.
Ír határ – EU-határ
Az ír határkérdés megoldása a brexit kapcsán kulcsfontossággal bír az Európai Unió számára – jelentette ki Dublinban, az ír törvényhozás alsóházában elmondott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Leszögezte: az ír határ egyúttal az EU határa is, s ezt sokan félreértik Nagy-Britanniában a brexittárgyalások során. – Írország nincs egyedül, ez nem kétoldalú kérdés Dublin és London között, hanem Nagy-Britannia és az EU között feszülő probléma – mondta.
Juncker szerint az Egyesült Királyság választópolgárai csak a jogukkal éltek, amikor az EU elhagyása mellett döntöttek. Ugyanakkor nem szabad, hogy a választás miatt más államoknak – különösen Írországnak – kelljen megfizetniük. Az EB elnöke óvatos optimizmussal nyilatkozott egy méltányos brexit eshetőségéről.
Ugyanakkor nem lehet kizárni azt sem, hogy megállapodás nélkül fog végbemenni a kilépés. – Ez sem nem kívánt, sem nem valószínű kimenetel, de nem lehetetlen – mondta. S ahogy tovább ketyeg az óra, Európának több válaszra és kevesebb új kérdésre van szüksége – tette hozzá.
Ő és Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitfőtárgyalója pragmatikusan közelítenek a tárgyalások előmozdításához. Mindenesetre nincs olyan megállapodás, amely ugyanazokat az előnyöket biztosítaná a briteknek, mint ha az EU-ban maradnának. Leo Varadkar ír miniszterelnök, szintén az ír parlament képviselőházában azt mondta, hogy hazája részletes tárgyalásokat akar folytatni Nagy-Britanniához fűződő jövőbeli kapcsolatairól.