„Oroszország az elmúlt évtizedben végig a fegyverarzenáljának modernizációján dolgozott. Nagy befektetéseket tett, és új hadi eszközöket, köztük nukleáris jellegűeket is fejleszt. Az orosz hadi doktrína mára egy kalap alá vonta a hagyományos és a nukleáris fegyverkezést. […] A NATO hozzáállása szilárd, védekező jellegű és arányos marad. Szó sincs róla, hogy tankról tankra, rakétáról rakétára és drónról drónra lemásolnánk Oroszországot” – figyelmeztetett a norvég diplomata.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy szakértők szerint a Nyugatnak erre még a jelenlegi kiadásnövelés mellett se lenne esélye. Oroszország például egyértelmű előnyöket élvez a balti régióban, ahol a Rand Corporation katonai elemzéssel is foglalkozó intézet szerint a NATO 32 ezer katonájával szemben jelenleg 78 ezer orosz egyenruhás teljesít szolgálatot. A hadászati eszközök terén is számottevő az orosz előny: míg a nyugati szövetség összesen 129, Moszkva 797 harckocsit vezényelt a Baltikumba, írta a The Baltic Times, hozzátéve: már a felsorolt tényezők is azt bizonyítják, hogy Oroszország úgy tudná lerohanni a balti államokat, hogy az USA-nak és szövetségeseinek esélyük sem lenne időben reagálni.
Donald Trump elnök és a NATO épp a potenciális orosz fenyegetés miatt szorgalmazza a hadi kiadások folyamatos növelését és a minimum kétszázalékos GDP-arányos katonai költségvetést.
A frissen közzétett adatokból kiderült, hogy számos állam jó úton jár: Spanyolország 2016-hoz képes 0,11 százalékponttal költ többet a védelemre, míg ugyanez az adat Bulgária esetében csaknem 0,3, Románia esetében pedig majdnem 0,4 százalékpont. Érdemes a fenyegetett baltiakat is megemlíteni: Lettország egy év alatt 0,3 százalékpontos, Litvánia pedig 0,25-ös növekedést produkált.
A mindössze 1,3 milliós lakosságú Észtország a harmadik legeredményesebb NATO-tag: megugorva a Trump által emlegetett lécet jelenleg a hazai össztermék körülbelül 2,1 százalékát költi védelemre. Magyarországnak sincs oka panaszra: hazánk – Németországhoz, Portugáliához és Horvátországhoz hasonlóan – 2017-ben 0,04 százalékponttal növelte védelmi kiadásait. Ha az utóbbi évek tendenciáit nézzük, a magyar védelempolitikára költött pénz a 2014-es walesi NATO-csúcs óta majdnem 0,2 százalékos növekedést mutat.
A NATO-sikert némileg árnyalja, hogy a kétszázalékos küszöböt így is csupán négy tagállam (az Egyesült Államok, Görögország, Észtország és az Egyesült Királyság) éri el. Brüsszelben korábban úgy számoltak, hogy a mostani jelentés már Lengyelországot és Romániát is az elitklubba sorolja, azonban NATO-illetékesek szerint a két ország gazdaságának gyors növekedése miatt ez nem valósult meg. A másik kérdőjelet ma a német fegyverkezés lehetősége jelenti, hiszen az Európai Unió motorállama a védelempolitika terén meglehetősen középszerű: GDP-arányosan „mindössze” 1,24 százaléknyi összeget áldoz erre a célra.
Az EUobserver portál cikke szerint a frissen bejelentett amerikai importvámok a nem teljesített NATO-elvárás miatt is fájni fognak a németeknek, ugyanis a védelmi kiadások kérdése is visszaköszönhet a kereskedelmi háború során.
Magyar elköteleződés
Hazánk világos tervvel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy éveken belül teljesítse a kétszázalékos védelmi költségvetésre vonatkozó elvárást. Orbán Viktor miniszterelnök a tavaly májusi NATO-csúcson úgy fogalmazott: „Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a GDP két százalékára a védelmi kiadásait. Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál.” A Magyar Honvédség tavaly szeptemberben ennek megfelelően egy olyan haderőfejlesztési programot hirdetett meg, amely 2018-ban 428 milliárd forintból táplálkozik. Ez 73,6 milliárd forintos többletet jelent a múlt évhez képest.