Állítólag egy szentpétervári irodaépület alagsorában dolgoztak azok az internetes trollok, akik egy washingtoni nagyesküdtszék vádirata szerint évekig manipulálták az amerikai választási folyamatot, anélkül ugyanakkor – ismerik el Washingtonban –, hogy ezzel érdemben befolyásolni tudták volna a 2016-os voksolás eredményét, azaz Donald Trump elnökké választását.
A megvádolt 13 orosz állampolgár egy kivételével ennek a pétervári internetkutató ügynökségnek, az Agensztvo internet-isszledovanyijnak dolgozott, a 13. pedig nem más, mint az orosz elnök élelmezési beszállítója és éppen ezért a Vlagyimir Putyin séfjének nevezett Jevgenyij Prigozsin. Állítólag ő pénzelte azt a tevékenységet, amelynek részeként az orosz manipulátorok havi 1,2 millió dolláros költségvetésből amerikainak adták ki magukat különböző internetes felületeken, hogy befolyásolják a választást. A sztori nem éppen új: az RBK című orosz lap már tavaly októberben megírta, hogy a „trollgyár” a közösségi média 20-30 millió amerikai felhasználóját is elérhette hetente, és több mint negyven tüntetést szervezett az Egyesült Államokban. Mindenesetre ez eddig a legnagyobb dobása annak az amerikai vizsgálatnak, amelyet Robert Mueller vezet különleges ügyészként, és amely azt hivatott kideríteni, hogy meddig érhettek el az orosz szálak az amerikai politikában.
A vádpontok között összeesküvés, csalás, banki csalás és személyazonossági adatok eltulajdonítása szerepel. A vádemelés ugyanakkor inkább egy szankciós listára hasonlít: a megvádolt oroszok nem utazhatnak az Egyesült Államokba – ha mégis megteszik, őrizetbe veszik őket –, és ha van ottani bankszámlájuk, azt zárolhatják. Arra azonban Washingtonnak nincs esélye, hogy amerikai földön idézze bíróság elé az oroszokat: Moszkvában ezt az ügyet mondvacsinált politikai hangulatkeltésnek tartják.
– Mindaddig, amíg nem látunk tényeket, minden más csak üres fecsegés – mondta az amerikai vádemelésről szombaton Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Trump elnök mellett az RT Kreml-közeli orosz hírtelevízió angol nyelvű adásának kommentátora is megjegyezte: ha a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI nem ilyen ügyekkel foglalkozna, hanem érdemben nyomozna, akkor talán életben lenne a Floridában a múlt héten lelőtt 17 halálos áldozat… Egyébként kiadatási egyezmény sincs érvényben a két ország között, formailag legalábbis ezért nem adták ki az oroszok Edward Snowdent, a CIA egykori munkatársát sem, aki náluk kapott menedékjogot, miután titkos anyagokat szivárogtatott ki.
Trump azt közölte: „Oroszország 2014-ben kezdte meg az Egyesült Államok elleni kampányát, jóval azelőtt, hogy bejelentettem indulásomat az elnökségért. Ez a választási eredményeket nem érintette. A Trump-kampány semmi rosszat nem tett – nem volt összejátszás!”
Elemzők szerint az, hogy Rod Rosenstein igazságügyi miniszterhelyettes a tévében maga ismertette a vádemelést, megnehezíti az elmozdítását, amit pedig Trump a hírek szerint fontolgatott.