– Egyértelmű üzenetet küldünk: a NATO kész a nemzeteink és a béke védelmére kelni – kommentálta a Trident Juncture 2018 elnevezésű hadgyakorlat tegnapi indulását Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára. A NATO legnagyobb, békeidőben végrehajtott műveletének keretében 31 ország közel ötvenezer katonája vonul fel főként Norvégiában, ám a csapatok a tervek szerint a svéd és finn légteret is igénybe veszik majd. Svédország és Finnország annak ellenére vesznek részt a közel két hétig tartó műveletben, hogy nem tagjai a katonai tömbnek.
A Norvégiával közös, közel kétszáz kilométeres szárazföldi határ miatt Oroszország sokáig tiltakozott a Trident Juncture ellen, mondván, az destabilizálja Északot, illetve nemkívánatos feszültséget kelt a térségben. Az orosz megfigyelők végül meghívót kaptak a hadgyakorlatra, amellyel kapcsolatban a NATO több alkalommal is hangsúlyozta, hogy valamennyi elemét az orosz–norvég határtól legalább ötszáz kilométeres távolságban hajtják végre. – Az oroszoknak nincs okuk aggodalomra. Védekező jellegű műveletről beszélünk – hangoztatta Rune Jakobsen norvég altábornagy.
A Trident Juncture forgatókönyve szerint a szövetségesek egy feltételezett agresszor hirtelen jött támadása miatt aktiválják az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelemre vonatkozó, ötös cikkelyét. A jelenlegi geopolitikai környezetben a képzelt támadó mögött Moszkva sejlik fel: a NATO gyakorlatilag a Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta készül tudatosan az újabb orosz agresszióra, és a jogszerűtlennek tekintett annektálás eredményezte az Atlantic Resolve műveletet is, amelynek keretében jelenleg is több ezer amerikai egyenruhás teljesít szolgálatot Európában. Bár Norvégiát ez idáig nem emlegették az oroszok potenciális „áldozataként”, az északi ország a közelmúltban több alkalommal is jelezte, hogy Moszkva gyors és hatékonynak tűnő fegyverkezése aggodalomra ad okot. Oslo egyébként épp emiatt kezdeményezte, hogy duplázzák meg az országban lévő amerikai kontingens méretét, emlékeztetett a Foreign Policy külpolitikai magazin.
A kedélyeket az sem csillapítja, hogy Moszkva alig pár hete tartott egy szintén monstre katonai gyakorlatot, amely orosz biztonsági források szerint közel háromszázezer egyenruhást mozgatott meg. Az Egyesült Államokat a csapatmozgás mérete mellett ugyancsak aggodalommal töltheti el, hogy a hadgyakorlat egy részén kínai és mongol csapatok is részt vettek. A sors iróniája, hogy a Vosztok–2018 elnevezésű művelettel kapcsolatban Oroszország épp a potenciális nyugati agresszióval érvelt. – Oroszország kénytelen reagálni arra, hogy a NATO infrastruktúrája közeledik a határaihoz, ahol megjelentek az amerikai hadászati rakétavédelem elemei is – fogalmazott korábban Vlagyimir Putyin orosz elnök.