A Financial Times brit gazdasági lap értelmezése szerint a berlini terv egyértelmű jele annak a német frusztrációnak, amely elsősorban Magyarország és Lengyelország, illetve más olyan országok felé irányul, amelyek az uniós források nagy kedvezményezettjei, mégsem hajlandók szolidaritást vállalni és migránsokat befogadni a 2015-ben elfogadott áthelyezési rendszer alapján.
A brit lap által megszerzett berlini javaslat szerint tehát az EU strukturális és befektetési alapjai azokat a kormányokat támogatnák, amelyek vállalják a felelősséget, hogy befogadják és integrálják azokat a menekülteket, akik kedvezményezettjei a nemzetközi védelemnek, vagyis joggal maradhatnak Európában. Az új megközelítés tehát nem a tagállamok jólétét venné figyelembe, hanem egyszerűen visszaosztaná a támogatást azoknak a gazdagabb északi és nyugati államoknak, ideértve elsősorban magát Németországot, amelyek menekültet fogadtak be.
Ezt az elképzelést támasztja alá Angela Merkel kancellárnak a tegnap a szövetségi parlamentben (Bundestag) mondott beszéde is, amelyben a dublini rendelet reformtervezetével és az uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontját ismertette a tagállamok állam- és kormányfőinek mai informális csúcstalálkozója előtt. A kancellár beszédéből kiderült, hogy továbbra is az uniós államok közötti szolidaritáson alapulva képzeli el az új menekültügyi rendszert, továbbá azt is egyértelművé tette, hogy az uniós strukturális alapokból származó pénz elosztásánál figyelembe kell venni a menekültek befogadását.
Mint mondta, a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem és az EU 14 ezer kilométeres külső határának hatékony védelme mellett egy olyan közös menekültügyi rendszerre is szükség van, amely válságtűrő és végre szolidáris, különös tekintettel a menekültek tagállamok közötti méltányos elosztására.
A távirati iroda szerint Merkel arról is beszélt, hogy Nagy-Britannia távozása az EU-ból esély a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret alapelveinek átgondolására. Hangsúlyozta, hogy az uniós források több mint felét kitevő strukturális és beruházási alapok révén továbbra is valamennyi régiót támogatni kell, hogy megbirkózhassanak az előttük álló kihívásokkal. Ezt parancsolja a tagállamok közötti szolidaritás elve, amely azonban nem egyirányú utca.
– Ez azt jelenti, hogy minden tagállam felelősséget visel az egész közösségért, és ennek a felelősségnek természetes módon része az EU alapját alkotó közös európai értékeink megőrzése – mondta a német kancellár.
Mint azt korábban megírtuk, a közös uniós menekültügyi rendszerre vonatkozó dublini rendelet újabb reformtervezete szerint válsághelyzet esetén kötelezővé válna a migráció terhe alatt roskadozó tagállamok megsegítése, vagyis bevándorlók áthelyezése más tagállamokba. Az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente, miközben korábban ezret említettek.