Az Európai Unió egyelőre nem oldotta meg a bevándorlási válságot, annak ellenére, hogy a tagállamok június végi csúcstalálkozóján elméletileg előrelépések történtek menekültügyben. Az akkor beharangozott európai egység, illetve az osztrák EU-elnökség migrációs tesztjeként szolgálhat az uniós belügyminiszterek ma kezdődő találkozója Innsbruckban, amit a brüsszeli szempontból talán leginkább „problémás” tárcavezetők, a német Horst Seehofer, az osztrák Herbert Kickl és az olasz Matteo Salvini háromoldalú egyeztetése előz meg.
A belügyminiszterek okkal érdemelték ki a „jogérvényesítő” titulust a német sajtó részéről, hiszen valamennyien kész bevándorlási tervekkel érkeztek az alpesi paradicsomba. Az osztrák Kurier értesülései szerint Seehofer és Salvini már tegnap este asztalhoz ültek, hogy az elutasított menedékkérők visszafogadásáról tárgyaljanak, ám Róma kitartott eddigi álláspontja mellett, és újfent elzárkózott a német kezdeményezéstől.
– Ez a legutolsó dolog, amit megtennénk – idézte a sajtó Salvinit, aki a németektől és osztrákoktól visszafogadandó menedékkérőkről vélekedett így. Az olasz Liga vezetője források szerint egyúttal német kollégája értésére adta: Berlin és Bécs csak úgy segítenének Olaszországnak, ha egyszer és mindenkorra lezárnák az Európai Unió külső határait.
Herbert Kickl osztrák belügyminisztertől hasonlóképp keményvonalas menekültügyi kezdeményezésekre lehet számítani. A brüsszeli Politicóban idézett, nyolcoldalas bécsi kormányzati dokumentum szerint a Sebastian Kurz vezette osztrák EU-elnökség nem fog megelégedni a már beharangozott menekültügyi reformokkal, és ennél is ambiciózusabb célt fogalmaz meg: 2025-re a külső határok feletti teljes ellenőrzést és azok átfogó védelmét szeretné megvalósítani.
Bár ennek mikéntjéről egyelőre keveset tudni, sajtóforrások szerint Ausztria a migránsok EU-n belüli mozgásának szabályozása helyett a probléma kiszervezésén gondolkozik.
– Amennyiben a menedékkérelmet elutasítják, a szóban forgó személynek el kell hagynia az Európai Uniót, és vagy a származási országába, vagy egy harmadik államba kerül – szól az osztrák tervezet kulcsmondata. A szabadságpárti Kickl ezt megerősítve kedden újságíróknak arról beszélt: javasolni fogja, hogy az unió területén ne is lehessen kérelmezni a menekültstátust.
– Minden más megoldás esetén az embercsempészek könnyen állíthatják: pénzért elviszünk az EU-ba, ahol garantáltan kérelmezheted a nemzetközi védelmet, és rendkívül kicsi az esélye, hogy majd hazaküldenek – idézték a brüsszeli lapok a politikust, aki szerint ez alól a szabály alól csak az EU szomszédos országaiból menekülők jelentenének kivételt, így ők a továbbiakban is szabadon fordulhatnának helyi segítségért.
felduzzadt a kontinens lakossága
Az elmúlt egy évben közel 1,1 millió fővel növekedett a kontinens lakossága, derült ki az Eurostat frissen kiadott jelentéséből. Eszerint január elsején körülbelül 512,6 millióan laktak az Európai Unió területén, a 2017 elején vizsgált 511,5 millió főhöz képest. A főigazgatóság véleménye szerint Európát továbbra is a nettó migráció jellemzi, tehát a bevándoroltak száma továbbra is meghaladja a kivándoroltakét. A legnépesebb uniós állam Németország, amely a maga 82,9 milliós lakosságával az egész kontinens területén élők 16,2 százalékát teszi ki. Népességarányosan az utóbbi évben a legnagyobb, pozitív arányú változás két miniállamban, Máltán és Luxemburgban ment végbe.