Mauricio Macri argentin elnök azt szeretné, ha a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a tervezettnél előbb kezdené el folyósítani azt az ötvenmilliárd dolláros hitelt, amelyről idén júniusban állapodott meg Buenos Aires a nemzetközi pénzintézettel. Az indoklás szerint a dél-amerikai ország így biztosabban tudja törleszteni adósságát 2019-ben, miután a nemzetközi piacok bizalmatlanná váltak, és hátat fordítottak Argentínának. Ígérte a költségvetési hiány mérséklését is.
Buenos Aires azután volt kénytelen az IMF-hez fordulni még májusban, hogy nemzeti valutája, a peso árfolyama mélyrepülésbe kezdett, s az infláció már 30 százalékon dübörgött. Szerdán a peso egyébként újabb, több mint hétszázalékos esésbe kezdett, s a kurzus zárására történelmi mélypontra zuhant: 1 dollárért már 34,2 pesót kellett adni – írja a The Guardian.
A Reuters ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy év eleje óta a fizetőeszköz a befektetők elfordulása miatt 45,3 százalékot veszített értékéből, ami a jegybank ismételt, masszív intervencióját vonta maga után. Ennek során a központi pénzintézet 45 százalékra emelte a kamatot, majd több mint 13 milliárd dollárt értékesített valutatartalékából.
A júniusi megállapodás hírére egyébként országos felzúdulás támadt, mivel még sokan az IMF-et okolják az országban 2001-ben kirobbant gazdasági válságért. A krízis nyomán minden ötödik argentin elveszítette állását, s a középosztálybeliek milliói jutottak szegénységbe. Az IMF 2004-es jelentésében elismerte, hogy több hibát is elkövetett, amelyek hozzájárultak a válsághelyzet kialakulásához. Többek között nem eléggé kísérte figyelemmel a fejleményeket, túlbecsülte a gazdasági növekedés mértékét és a reformok sikerességét, s még akkor is adott pénzt Argentínának, amikor az államadósság már fenntarthatatlanná vált.
Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója közleményben reagált Macri sürgetésére a pénzintézet honlapján. Megígérte, hogy munkatársai felülvizsgálják a részletek folyósításának ütemezését. Hozzátette: a júniusi megállapodáskor még nem lehetett előre látni a jelenlegi kedvezőtlen piaci viszonyokat.
– Szakértőink meg fogják vizsgálni az argentin kormány gazdasági terveit, különös tekintettel arra, hogy erősebb monetáris és fiskális politikával miként lehetne megvédeni az országot a globális pénzpiacok negatív változásaitól – mondta Lagarde.
Tekintve azonban, hogy a peso folyamatos leértékelődése egyre drágábbá teszi a dollárban jegyzett adósságállomány kezelését, a befektetők mind kevésbé érzik elegendőnek az IMF segítségét. Argentínának mintegy 25 milliárd dollár értékű, nemzeti valutában vagy külföldi devizában felvett hitelt kell jövőre törlesztenie.
Mindenesetre nem lesz könnyű Macri dolga, mivel az IMF-nek beígért költségvetési megszorítások visszavetik az állami beruházásokat, ez pedig recesszióhoz vezet. A recesszió nyomán pedig már az idén akár 1 százalékos gazdasági visszaesés várható, ami nemigen erősíti majd Mauricio Macri újraválasztási esélyeit a 2019-ben esedékes elnökválasztáson.