„Nyugalomra intünk, a közjavak és a rendőri erők tiszteletben tartására, nem szólítjuk fel a franciákat arra, hogy csatlakozzanak azokhoz a megmozdulásokhoz, amelyek szombaton lesznek Párizsban” – mondta Benjamin Cauchy, a sárgamellényes mozgalom toulouse-i szóvivője.
„Az elfelejtettek Franciaországa, a vidék Franciaországa vidéken fogja békésen kifejezni az elégedetlenségét azzal a politikával, amely nem felel meg nekünk” – tette hozzá.
„Politikai, adóügyi és szociális áramütésre számítunk a kormánytól. Azt szeretnék, ha a franciák életszínvonala javulna és méltó életet élhetnének” – hangsúlyozta a mérsékelt tüntető.
„Több ízben megpróbáltunk, a társaink fenyegetései ellenére konzultálni a politikai vezetőkkel, ünnepélyesen megkértük a köztársasági elnököt, hogy fogadjon minket, megkértük a miniszterelnököt is. Mostanig semmi válasz. Olyannyira elfajult a helyzet, hogy a köztársasági elnök számára egyetlen megoldás, hogy káoszba taszítja az országot” – fogalmazott a sárgamellényes szóvivő.
Szakértő: a középosztály tüntet
A francia tüntetéseken a középosztály lázad, mivel úgy véli, hogy a 2008-as világválság óta nem nő megfelelően az életszínvonala – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő az M1 aktuális csatornán pénteken.
Emmanuel Macron elnök másfél éve „tisztességes arányban” nyerte meg a választás második fordulóját, de szavazói között sokan nem reformer programjára, hanem a másik jelölt, Marine Le Pen ellen szavaztak – fűzte hozzá.
A szakértő szerint a franciaországi helyzet aggasztó, de nem egyedi a történelemben, hiszen a francia elnökök mandátumuk második évéhez közeledve gyakran tiltakozással néznek szembe.
A tapasztalat azt mutatja, hogy a baloldali elnököknél a piac türelme ér véget, míg a jobboldaliakkal szemben a társadalmi elégedetlenség lobban fel – tette hozzá.
Az utcai demonstrációk néhány hete kezdődtek Franciaországban: százezrek vonultak utcára, autókat, épületeket gyújtottak fel, kirakatokat törtek be, fosztogattak. A rendőrség eddig több száz embert állított elő és több mint százan megsérültek, köztük több tucat rendőr.
Sajtótájékoztatót tartott Párizs főpolgármestere, Anne Hidalgo is, aki „óvatosságra, nyugalomra és a hidegvérük megőrzésére” kérte a fővárosiakat. Jelezte, hogy Párizsban lesz egy válságstáb, és onnan fogja követni az eseményeket a párizsi prefektussal együtt. A közterület-felügyelet munkatársai egyébként több mint kétezer köztéri elemet, padokat, oszlopokat felszedtek, hogy a rendbontók ne használhassák azokat fegyverként a rendőrökkel szemben, illetve barikádok építéséhez.
A szocialista városvezető egyébként legitimnek nevezte a sárgamellényesek elégedetlenségét, amikor közvetlenül hozzájuk szólt.
„Szombaton vigyázzatok Párizsra, mert Párizs minden franciáé! Nyugalomra és egymás tiszteletben tartására kérek mindenkit. A legjobb válasz, amit a kormány találhat erre a válságra, erős szociális intézkedések meghozatala az életszínvonal javítására és az egyenlőtlenségek csökkentésére” – mondta a párizsi főpolgármester, hozzátéve, hogy a követeléseket „úgyis meghallják, ha azokat nyugalomban, tisztelettel és felelősen” fejezik ki a tüntetők.
Jóllehet a múlt szombati párizsi zavargásokat követően a francia kormány eleget téve a sárgamellényes mozgalom legfőbb követelésének bejelentette, hogy eltörli az üzemanyagadó jövőre tervezett emelését és életszínvonal-megőrző intézkedésekkel helyettesíti, a tüntetők ezt már kevésnek tartják és egyre több szociális jellegű követelést fogalmaznak meg, valamint Emmanuel Macron távozását is követelik.
A francia belügyi szervek attól tartanak, hogy szélsőségesek és radikális tüntetők özönlik el szombaton Párizst, hogy szándékosan összetűzzenek a rendőrökkel és középületek rongáljanak meg. A belügyminisztérium 89 ezer biztonságit mozgósít Franciaország-szerte, Párizsban 8 ezer rendőr lesz készenlétben, és az utcákra vezénylik a csendőrség tucatnyi páncélozott járművét is.
Egy friss felmérés szerint a november 17. óta tüntető sárgamellényesek támogatottsága valamelyest csökkent, de a franciák kétharmada még mindig szimpatizál a szociális mozgalommal.
Az Ifop közvélemény-kutatóintézet december 5-6-án 976 francia nagykorú állampolgár megkérdezésével készült felmérése szerint a franciák 66 százaléka támogatja a sárgamellényeseket, ami hat pontos csökkenést mutat a hét elejéhez képest.
A legnagyobb arányban a Marine Le Pen vezette radikális Nemzeti Tömörülés (88 százalék) és a Jean-Luc Mélenchon által irányított radikális baloldali Lázadó Franciaország (83 százalék) tábora, valamint a szocialista szavazók (76 százalék) támogatják a sárgamellényeseket.
Az Elabe közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint Emmanuel Macron népszerűségi mutatója decemberben 23 százalékra csökkent, s ezzel elődje, a szocialista Francois Hollande-nak a megválasztása utáni ugyanezen időszakban mért tetszési mutatója alá süllyedt.
A középiskolások megmozdulásai is folytatódtak
Mintegy ezer francia középiskolás követelte pénteken Párizsban Emmanuel Macron államfő lemondását. A diákoknak ez volt az első felvonulása a fővárosban, amióta a hét elején csatlakoztak a francia kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesek mozgalmához, valamint az oktatási reform ellen is tiltakoznak.
A 4200 francia középiskola közül 2-300-ban vannak hétfő óta megmozdulások.
A párizsi felvonulás végén – amelyet nagy erőkkel biztosítottak a rendőrök – a gimnazisták kezüket a tarkójukon összekulcsolva letérdeltek, hogy így tiltakozzanak egy nagy vitát kiváltó, előző napi rendőri beavatkozás ellen..
A Párizshoz közeli Mantes-la-Jolie-ban csütörtökön a rendőrség egy heves utcai zavargást követően 151 középiskolást előállított. A rendőri beavatkozásról készült felvételek óriási felháborodást váltottak ki a közösségi oldalakon. Ezeken az látható, hogy tucatnyi gimnazista ül vagy térdel a földön, kezét összekulcsolva vagy a tarkójára téve egy egyesületi létesítményben és annak udvarán.
Miután a hét eleje óta a középiskolások helyi megmozdulásait egyre hevesebb rendőri fellépés és számos incidens követette, egyre több középiskola kapcsolódódott be a tiltakozási hullámba.
A gimnazisták mindenekelőtt az emelt szintű érettségi bevezetése és az egyetemi felvételrendszer reformja ellen tiltakoznak.