„El kell gondolkoznunk azon a vízión, hogy egy napon egy valódi európai hadsereget hozzunk létre” – jelentette ki kedden Angela Merkel az Európai Parlament plenáris ülésének Európa jövőjéről folytatott vitáján. A strasbourgi csúcsintézmény telt házas üléstermében a német kancellár hangsúlyozta, az európai értékek megvédéséhez egységes fellépésre van szükség a kül- és biztonságpolitika terén, hiszen a globalizáció jelentette nehézségek és a kontinensre leselkedő veszélyek ellen csak közös erővel lehet hatékonyan fellépni.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az európai hadsereg létrehozása nem a NATO-val szemben valósulna meg, éppen ellenkezőleg: az észak-atlanti szövetségnek is hasznára válna egy megerősödő Európa. „Saját kezünkbe kell venni sorsunkat, ha fenn akarunk maradni. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon cselekvőképesnek kell lennie az Európai Uniónak” – fogalmazott a német kancellár.
Az európai hadsereg gondolatát egyébként nem Merkel vetette fel először: legutóbb múlt héten Emmanuel Macron francia elnök beszélt a közös katonai egység felállításának fontosságáról, Orbán Viktor magyar kormányfő pedig többek között már a 2016-os tusnádfürdői beszédében is ezt szorgalmazta.
Európa jövőjével kapcsolatban a német kancellár kitért arra: amennyiben az Európai Unió működőképes közösség akar maradni, akkor ennek alapvető feltétele kell hogy legyen a toleranciára épülő szolidaritás, ami egyet jelent a nemzeti egoizmusok legyőzésével. Előadása során többször is nyomatékosította, hogy a szolidaritás és a tolerancia Európa lelke, ugyanakkor hozzátette: a nemzeti szintű döntések mindig kihatnak az egész közösségre, ezért a szolidaritás csak a mindenki iránt kifejezett felelősséggel járhat együtt.
„Csak úgy lehetünk európaiak, ha a teljes európai közösség értékeit és érdekeit megértjük, és saját szükségleteinkkel azonos értékűnek tartjuk” – fogalmazott a kancellár, akinek szavait lelkes ováció követte az ülésteremben.
Angela Merkel hozzátette: aki a jogállamiság elveit kiüresíti a saját országában, aki csorbítja a civil társadalom jogait, csorbítja a sajtószabadságot, az nemcsak a saját országában veszélyezteti a jogállamiságot, hanem egész Európában. Európa ugyanis csak jogállamiságon alapuló közösségként tud működni, amelyben mindenki ugyanúgy tiszteletben tartja a jogszabályokat – nyomatékosította a kancellár.
A kancellár kitért az eurózónára is. Mint mondta, az övezet csak akkor fog működni, ha minden tagállam betartja a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Angela Merkel ezzel vélhetően Olaszországra utalt, a véleményezésre beterjesztett olasz költségvetést ugyanis nem fogadta el az Európai Bizottság. Beszéde végeztével a jelen lévő képviselők állva tapsolva éltették Angela Merkelt.
A kancellár egyébként nemrég jelentette be, hogy pártja decemberi kongresszusán már nem indul ismét a Kereszténydemokrata Unió elnöki tisztségéért, ezzel pedig azt is világossá tette, hogy jelenlegi, 2021-ig tartó kancellári mandátuma az utolsó. A várakozások szerint a kancellárnak az európai politikai porondról való visszavonulása jelentős átalakulásokat fog eredményezni az uniós egyensúlyokat illetően, sokan pedig attól tartanak, hogy az egész kontinensen tovább erősödnek a nacionalista pártok.