Manfred Levy, a frankfurti zsidó múzeum munkatársa az utcán állva éppen az őt zsidózó, horogkereszttel illusztrált feliratot mutatta a ZDF német közszolgálati televízió reggeli magazinjának tegnapi riportjában, amikor a riporternő a „Szar zsidó!” kiáltásra lett figyelmes.
A stáb utánament a kiabáló fiataloknak, akik viszont letakarták az operatőr kameráját. A riport ezután egy frankfurti szakiskolában folytatódott, ahol Levy úgynevezett érzékenyítőórát tartott. Mint elhangzott, a diákok 90 százaléka bevándorlóhátterű, több mint a felük muszlim. Levy egy teszt részeként különböző emberek – köztük hajléktalan, kerekesszékes férfi, fejkendős nő – fotóit tette le a földre a diákoknak, akik tetszés szerint választhattak közülük. Egy zsidó férfi fotóját senki nem választotta. – Zsidóznak, és ez gyakran kevés visszhangot kap – ismerte el a riportban az iskola egy tanára.
A ZDF riportja a sokadik illusztrációja az antiszemitizmus németországi erősödésének, ami összefüggésben van a 2015-ben kezdődött migránsválsággal. Februári német kormányadatok szerint 2017-ben 1453 ilyen esetet jegyeztek fel, köztük 32 erőszakcselekményt.
Az esetek túlnyomó többségét ugyan szélsőjobboldali beállítottságú tettesek követték el, de a vallási, jellemzően iszlamista indítékból elkövetett zsidóellenes bűncselekmények száma is 25 volt. Berlinben 2013 óta megkétszereződött az antiszemita cselekmények száma, írta a múlt héten a Der Tagesspiegel, hozzátéve: az elkövető kiléte gyakran nem ismert.
A lap korábban arról írt, hogy a zsidók az iskolában osztályellenségként jelennek meg. Riportjukban is zsidózásról van szó többek között, továbbá egy 92 százalékban nem német diákok által látogatott iskoláról, illetve arról, hogy 2012-ben arab fiatalok egy rabbira támadtak, eltörve a járomcsontját. – Az új Európa egyre inkább a harmincas évek Európáját idézi – mondta nemrég Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Tegnap a Bundestagban Angela Merkel, a nemrég negyedszerre is megválasztott kancellár ha nagyon szőrmentén is, de érintette a tömeges bevándorlás negatív következményeit. Mint fogalmazott, mély megosztottságot idézett elő a menekültválság a német társadalomban, amely azonban büszke lehet a válság kezelésében elért eredményekre.
Programbeszédében Merkel elismerte: a menekültek között iszlamista terroristák is voltak, párhuzamos társadalmak is kifejlődtek, az országban jogcím nélkül tartózkodó emberek pedig bűnözői struktúrákat is létrehoztak. – A válság a felszínre hozta és felerősítette a társadalmi integráció ügye körül korábban kialakult feszültségeket – fogalmazott Merkel.
Ezért az új kormány programjának középpontjában a megosztottság leküzdése áll, legfőbb célja az emberségesség, az igazságosság és az összetartás hármasságának érvényesítése, és az, hogy mindenkihez elérjen a gazdasági sikerekből származó jólét, írta a távirati iroda.
A kereszténydemokrata CDU elnöke egyben a testvérpárt bajor CSU vezetője, Horst Seehofer belügyminiszter minapi kijelentésével szembefordulva leszögezte: vitán felül áll, hogy Németországot történelmileg a kereszténység és a zsidóság formálta, de ezzel együtt az országban élő nagyjából 4,5 millió muszlim révén az iszlám is Németország részévé vált.
– Sokan nehezen barátkoznak meg ezzel a gondolattal, és minden joguk megvan ahhoz, hogy elutasítsák – mondta. Egy minapi felmérés szerint a németek 76 százaléka úgy véli, az iszlám nem része hazájának.