Fel kell lépni a nyílt társadalmat fenyegető támadásokkal szemben – hangsúlyozta Angela Merkel (képünkön) a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) egy berlini zsinagógában tartott megemlékezésén. A kancellár kiemelte: a globalizáció felgyorsulása és a technológiai előrehaladás sok embert tölt el aggodalommal, valamint a lemaradás szorongató érzésével.
Merkel szerint az ilyen korszakokban mindig különösen nagy a veszély, hogy előretörnek a mély átalakulás összetett problémáira egyszerű válaszokat kínálók, és ez együtt jár a nyelv eldurvulásával. Ezzel a jobboldali ellenzéki pártra, az Alternatíva Németországnak-ra (AfD) utalt, amelyet a Bundestagban képviselettel bíró erők közül egyedüliként nem hívtak meg a rendezvényre.
Josef Schuster, a ZdJ elnöke azt mondta: az egyre gyakoribb antiszemita és idegenellenes támadások egész Németországra szégyent hoznak. – Van egy párt a Bundestag jobboldalának a szélén, amely tökélyre fejlesztette az uszítást – mondta Schuster az AfD-re utalva. Merkel úgy vélte, a bajt csírájában kell elfojtani.
– A demokratikus többségnek ébernek kell lennie – húzta alá, kiemelve, hogy az államnak fel kell lépnie a gyalázkodás, a kirekesztés, az antiszemitizmus, a rasszizmus és a jobboldali radikalizmus ellen. Merkel szerint nem szabad általánosítva megbélyegezni muszlimokat a vallásuk nevében elkövetett bűncselekményekért, de mindenkinek, aki az országban él, el kell köteleznie magát a német alaptörvény mellett.
Frank-Walter Steinmeier német elnök a weimari demokrácia száz évvel ezelőtti kikiáltása alkalmából kijelentette: 1918. november 9-én éppoly kevéssé volt előre meghatározott a demokrácia bukása, mint amennyire kevéssé garantált a fennmaradása most, száz évvel később.
Mint mondta, nyomás alá került a liberális demokrácia, ellenfelei egyre hangosabbak és öntudatosabbak. Az elégedetlenség a demokráciával egyre nagyobb, már a társadalom közepét is elérte, a parlamentet egyre kevesebben látják a társadalom gondjainak megoldására szolgáló intézménynek.
A weimari köztársaság a kor egyik legdemokratikusabb állama volt, de állandó instabilitás jellemezte, az 1929-es világválság gazdaságilag is megingatta, majd végül az 1933-ban hatalomra került nácik számolták fel – emlékeztet a távirati iroda. A nácik szervezésé-ben került sor a népharag spontán kitörésének beállított 1938-as antiszemita pogromokra is.
MENEKÜLTBÁNTALMAZÁSI PER
Csak a vádirat ismertetése másfél órán át tartott a németországi Siegenben megkezdődött perben, amelyben egy észak-rajna–vesztfáliai menekültközpont mintegy harminc volt munkatársát, köztük három nőt vonnak felelősségre. A német nyilvánosságban nagy visszhangot kapott ügyben a vádpontok között többek között testi sértés, személyi szabadság korlátozása és a menekültek meglopása is szerepel. A vádlottak a vád szerint egy büntetőszobát is működtettek, ahová a problémásnak tartott, például a hálótermekben dohányzó vagy alkoholt fogyasztó menekülteket zárták be akár napokra is. A történtek a 2015-ös migrációs hullám előtti évre nyúlnak vissza.