Hétfő hajnalban előbb a 176 migránst, főleg fiatal férfiakat szállító hajó kötött ki Pozzalloban. Az orvosok még a fedélzeten átvizsgálták őket, majd a többségében eritreai férfiak egyesével távozhattak. Aztán kisvártatva a másik, a 266 migránst szállító hajó is kikötött. Őket is átnézték az orvosok, majd azonnal buszra szállhattak.
Azt nem tudni, hogy rögtön a befogadó országokba vitték-e őket. Az M1 római tudósítója szerint egy táborba vittek mindenkit. A nőket, gyerekeket és a betegeket az olasz kormányfő engedélyével már vasárnap a partra vihették. Ők 30-an addig maradnak Szicíliában, amíg felépülnek.
Az illegális bevándorlók egy halászhajóval indultak útnak még pénteken Európa felé, az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex és az olasz hatóságok Linosa szigetén vették át őket. Kikötni azonban, csakúgy mint korábban több hajó, nem tudtak Szicíliánál, mert
Matteo Salvini olasz belügyminiszter megtagadta az engedélyt. Addig hagyta, hogy a nyílt tengeren vesztegeljenek a hajók, amíg több uniós ország nem garantálta, hogy fogadja a hajókon lévő migránsokat.
ÁTVESZIK A MENEKÜLTEKET
Salvini végül Facebook oldalán jelentette be szombaton késő este, hogy Málta és Franciaország kész átvenni 50-50 migránst. Németország, majd később Spanyolország és Portugália is jelezte, hogy ők is ezt tennék. Giuseppe Conte olasz kormányfő üdvözölte azt a szolidaritást, melyet – szavai szerint – Róma mindig is kért Európától, és ami az Európai Tanács legutóbbi brüsszeli ülését követően valósággá kezd válni. Olaszország már régóta azt szorgalmazza, hogy a migráció terhét ne egyedül kelljen viselnie, hanem vállaljon részt a többi Földközi-tengeri kikötővel rendelkező uniós ország is.
Eltérő migrációs politikát folytatnak az olasz kormánypártok
Közben az olasz hatóságok megkezdték annak a 450 migránsnak a regisztrálását és azonosítását, akik kikötöttek Pozzallo kikötőjében – jelentette a közmédia római tudósítója. Ők kizárólag férfiak, és a kikötőváros regisztrációs táborában várják további sorsukat, ugyanis a nőket és a gyerekeket már korábban olasz kórházakba vitték.
A visegrádi országok elítélték, Csehország szerint Olaszország ezzel egyenesen a pokolba vezeti az európai migrációs politikát, Orbán Viktor pedig úgy fogalmazott az olasz kormányfőnek küldött levelében, hogy a határvédelem nehéz dolog.
Maguk a kikötések, amelyek Salvini kijelentései dacára valósulnak meg, az olasz kormánypártok eltérő migrációs politikájára vezethetőek vissza – fogalmazott a magyar tudósító.
Ezt az álláspontot osztja Szomráky Béla Olaszország-szakértő is, aki az M1 vasárnap esti műsorában úgy fogalmazott: Matteo Salvininek nagy nehézségekkel kell szembenéznie, mert a koalíciós partner Öt Csillag Mozgalom több baloldali politikusa mellett maga az olasz államfő is a „migránsmentő”, a migránsok ügyét felkaroló politika mellé sorakozik fel. A migránsok azután köthettek ki, hogy európai államok felajánlották, hogy 50-50 embert átvesznek belőlük, miután egy olasz kikötőben partra szállnak – hangzott el az M1 hétfő délelőtti műsorában.
HATÁROZOTT SZIGOR AZ ÚJ KORMÁNY HIVATALBA LÉPÉSE ÓTA
Az új olasz kormány június elején tiltotta meg, hogy a nem kormányzati szervezetek hajói kikössenek Olaszországban, majd később
a belügyminiszter több olyan hajót sem engedett partot érni, amelyek bár nem NGO szervezetek hajói voltak, de migránsokat szállítottak.
Két hete például, miután egyetlen tagállam sem fogadta a Mission Lifeline német NGO hajót, Málta engedte kikötni. A Proactiva Open Arms nem kormányzati szervezet hajója, a múlt héten kötött ki Barcelonában 60 migránssal a fedélzetén. Egy hónapja szintén Spanyolországban, Valenciában ért partot az SOS Méditerranée és az Aquarius nevű hajó is. Miután sem Málta sem pedig Olaszország nem engedte kikötni.
Megérkezett Olaszországba a migránscsoport, melynek tagjait több EU-tagország között osztják szét
A migránsok két olasz hatósági hajó fedélzetén érkeztek meg. Az első egészségügyi ellenőrzés után többeket kórházba szállítottak, sokan súlyosan alultápláltak és rühesek, mások tüdőgyulladással érkeztek, egyikük állapota kritikus. A csoport nagy része, 272 férfi a pozzallói regisztrációs központba (hot spot) került, ahol megkezdődött az egyenkénti fényképes azonosításuk.
Olasz hatósági információk szerint a migránsok többsége eritreai és szomáliai nemzetiségű, a többiek Nigériából, Bangladeshből, Algériából, Líbiából, Szíriából, Egyiptomból származnak. A csoportban 128 szülői kiséret nélküli kis- és fiatalkorú volt. A beszámolók szerint a tengeri átkelés során négyen életüket vesztették, amikor többen a tengerbe ugrottak, hogy egy közeli hajóra ússzanak át. Olasz orvosi források szerint a migránsok jelenleg nem képesek további utazásra, áthelyezésük előtt fel kell épülniük.
A csoportot kísérő két embercsempészt is azonosították, és őrizetbe vették az olasz hatóságok.
A migránsok egy halászhajóval keltek útra a líbiai Zuarából, és mivel kormányos is volt a hajón, egyenesen az olaszországi partokra tartottak. A hajó pénteken lépett az Olaszországhoz tartozó, úgynevezett SAR zónába, vagyis keresési és segítségnyújtási tengeri térségbe. Áthaladt Málta vizein is, de a máltai hatóságok nem léptek kapcsolatba vele. Amikor olasz vizekre lépett, a hajóról a migránsokat két olasz hatósági hajó vette át fedélzetére, de Matteo Salvini olasz belügyminiszter így is megtagadta a migránsok beengedését olasz területre.
Giuseppe Conte olasz miniszterelnök vasárnap levélben fordult az EU-tagállamokhoz, segítségüket kérve. Ezt követően Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália és Málta jelezte, hogy befogad 50-50 embert. Írország húsz főt vállalt. Olasz sajtóértesülések szerint Belgium is hasonló lépésre készül. Giuseppe Conte olasz kormányfő a bejelentésekre reagálva üdvözölte azt a szolidaritást, melyet – szavai szerint – Róma mindig is kért Európától, és amely az Európai Tanács legutóbbi brüsszeli ülését követően „valósággá kezd válni”. Conte kijelentette: most először állítható, hogy a migránscsoport valóban európai partokra érkezett, mivel nem egyedül Olaszország teljesíti kötelességét.
Matteo Salvini Olaszország politikai sikerének nevezte az érkező migránsok európai áthelyezését. Közösségi oldalán azonban megjegyezte: „A következő cél, hogy egyszer s mindenkorra véget vessünk az embercsempészetnek, visszakísérjük a migránsokat oda, ahonnan indultak! Olaszországba és Európába csak az lépjen be, aki erre jogosult!”.
Az Európai Unió nem tartja Líbiát biztonságos származási országnak. Erre Matteo Salvini Facebook-oldalán úgy reagált: az EU „továbbra is segíteni akarja az embercsempészek piszkos munkáját? Nem fogja tenni az én nevemben: vagy (az EU) változtat vagy (Olaszországban) egyedül kényszerülünk cselekedni”.
Az olasz belügyminiszter nem titkolt terve, hogy a migránscsoportokat szállító hajókat visszafordíttassa Líbiába. Erre 2009-ben volt utoljára példa: az akkori Berlusconi-kormány idején a belügyminiszter Roberto Maroni, az Északi Liga politikusa 200 migránst nem engedett kikötni az olaszországi partokon, és visszaszállíttatta őket olasz hatósági hajókkal Líbiába. Később az Emberi Jogok Európai Bírósága a migránsok nevében kártérítésre ítélte Olaszországot.
Elemzők úgy látják, hogy kezdetben Matteo Salvini diktálta egy személyben a római kormány migrációs politikáját, de most Giuseppe Conte vette át az irányítást. Andrej Babis cseh kormányfő nemet mondott Giuseppe Conte kérésére, hangoztatva, hogy országa semmiféle migránst nem fogad be. „Az ilyen hozzáállás pokolba vezető út. Ez csak ösztönzést ad az embercsempészeknek, és növeli nyereségüket” – vélte a cseh miniszterelnök.
Orbán Viktor miniszterelnök Giuseppe Conte levelére írt válaszában Magyarország tiszteletéről biztosította Olaszország új kormányát, amely új migrációs politikájával megvédi Európa külső határait. „Mi magyarok pontosan tudjuk, hogy ez nem könnyű feladat, és, ha valaki ezt teszi, azt folyamatosan támadják” – írta Orbán Viktor, hangsúlyozva, hogy Magyarország álláspontja évek óta ismert, a magyar kormány a bevándorlók semmilyen szétosztásában nem vesz részt.