Bár a migrációs válság csúcsán tapasztalt, több százezres tömeghez képest idén csak „elenyésző” számú, körülbelül 130 ezer menedékkérő érkezett a kontinensre, a bevándorlást övező politikai vita nem csitul. Immár nyilvánvaló, hogy év végéig sem sikerült megoldást találni az uniós menekültügyi rendszer reformjára, sőt ha hinni lehet a sajtóinformációknak, 2018 utolsó EU-csúcstalálkozóján teljesen megrekedtek a kompromisszum érdekében folytatott tárgyalások.
Az Európai Bizottság és számos tagállam remélte, hogy a bevándorláspolitikai előrelépés az unióbarát erőket segíthetné a jövő évi európai választásokon, írta a fejleményekről az EUobserver brüsszeli hírportál, arra emlékeztetve: a kontinensen továbbra is fennállnak az évekkel ezelőtt bebetonozott erőviszonyok, és Közép-Európa továbbra sem hajlandó menekülteket befogadni, míg olyan államok, mint Olaszország és Svédország a mielőbbi tehermegosztást szorgalmazzák.
Ami Magyarországot illeti, hazánk migrációs álláspontjáról Orbán Viktor beszélt a már említett EU-csúcson. A miniszterelnök Facebook-üzenetében elmondta: Magyarországot a migráció kapcsán több ország is megtámadta, és egy utolsó akciót vezettek annak érdekében, hogy azokat a célokat, amelyekkel a migránsokat be tudják hozni az Európai Unióba, most áterőszakolják a miniszterelnökök tanácsülésén. – Azért mondom, hogy utolsó kísérlet, mert hamarosan európai választások lesznek, és a dalnak vége lesz – szögezte le a kormányfő.
Az európai választások kimenetelétől függetlenül az biztosan látszik, hogy a kötelező menekültbetelepítés terve szép lassan elhalt. A német Handelsblatt az év végén szellőztette meg, hogy az EU motorjának számító német kormány – Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter közbenjárásával – meghunyászkodott a kvótakérdésben, és kiválthatóvá tenné a migránsáthelyezésben való részvételt. Mint írták, „jól indokolt esetekben” a tagállamoknak lehetőséget kellene biztosítani arra, hogy alternatív módokon – például anyagi hozzájárulással – bizonyítsák az Európa felé való szolidaritásukat.
A gazdasági lap szerint ezt nemcsak a szélsőségesnek és populistának bélyegzett politikai erők megerősödésével indokolták, hanem azzal is, hogy az uniós menekültügyek megreformálhatatlan jellege folyamatos nyomást helyez Berlinre. Németország 2014 óta ugyanis több mint másfél millió menedékkérőt fogadott be, és a másodlagos migrációs mozgásoknak is a fő elszenvedője.