Meghiúsulhat a történelminek nevezett, tavaly kötött megállapodás Macedónia új nevéről, amennyiben az elkövetkezendő hetekben a macedón vagy a görög parlament nemmel szavaz rá.
A macedón parlament a napokban tart végső szavazást arról, hogy elfogadja-e az alkotmánymódosítást, amelynek értelmében Észak-Macedónia lesz a kétmilliós balkáni ország új neve.
A névváltoztatásról tavaly állapodott meg a szkopjei és az athéni kormány, ezzel véget vetettek egy évtizedek óta megoldatlan problémának, nevezetesen annak, hogy Görögország mindaddig akadályozza Macedónia EU- és NATO-csatlakozási törekvéseit, amíg az nem változtatja meg a nevét, és amíg nem garantálja, hogy nem támaszt igényt az észak-görögországi, Makedónia elnevezésű területre.
A megállapodás életbelépéséhez először a szkopjei parlament jóváhagyása szükséges, a 120 fős testületben a szociáldemokraták vezette kormánynak 71 képviselője van, ám ahogy egy múltkori szavazás alkalmából, most is abban bíznak, hogy csatlakozik hozzájuk kilenc ellenzéki jobboldali honatya, hogy meglegyen az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség.
Hrisztijan Mickoszki ellenzéki vezető ugyanakkor azt mondta, pártja nem vesz részt a vitán, mert azon a macedón identitás megszüntetéséről szavaznak.
A szkopjeinél is nagyobb akadályt jelenthet az athéni szavazás. Alexisz Ciprasz baloldali kormányfő jobboldali koalíciós partnere, a Független Görögök (Anel) ugyanis elutasítja az alkut, s a nézeteltérés miatt hajlandó kilépni a koalícióból, amely ennek következtében elveszítené parlamenti többségét.
– Ha Szkopjének engedélyezzük a Macedónia név használatát, és elismerjük a macedónt mint nyelvet, az történelmi vereség lenne Görögországnak – érvelt Panosz Kammenosz, az Anel vezetője. Hasonló okok miatt tiltakozik a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia, de a felmérések szerint a lakosság mintegy 70 százaléka is.
Bár az előre hozott választás nem okozna fejfájást Alexisz Ciprasznak, hiszen Görögországban legkésőbb idén ősszel amúgy is választások lesznek, a felmérések azonban azt mutatják, hogy az Új Demokrácia 10-12 százalékponttal előzi meg a baloldali kormánypártot.