Theresa May miniszterelnök azt kérte kedden délután a londoni alsóháztól, hogy küldjön világos üzenetet Brüsszelnek a brexitmegállapodás lehetséges módosításairól szóló voksolás során.
Kedden késő estig a brit képviselők a Jeremy Corbyn nevével fémjelzett beterjesztésről szavaztak, és 327-296 arányban elutasították a Munkáspárt vezetőjének a megállapodás nélküli brexit ellehetetlenítéséről szóló javaslatát. Corbyn a tegnapi vita során egyébként azt hangoztatta: a napnál is világosabb, hogy a londoni kormánynak meg kell hosszabbítania a kilépési folyamatot. A Skót Nemzeti Párt gyakorlatilag ugyanezt kérte a módosító javaslatában, azzal a különbséggel, hogy kikötötték: Skóciának – tekintettel a 2016-os népszavazás helyi kimenetelére – fenn kellene tartania az uniós tagságot. Nem meglepő módon a brit alsóház végül 327-39 arányban leszavazta a javaslatot.
John Bercow házelnök épp a brexit összetettségére hivatkozva összesen hét beterjesztést bocsátott szavazásra. A brit sajtó ezek közül a legfontosabbként a tory Graham Brady javaslatát harangozta be: ennek értelmében a megállapodás leginkább vitatott, ír tartalékmegoldásról szóló részét alternatív, az Ír-sziget átjárhatóságát biztosító megoldással kellene felváltani. A May-kormány tegnap hivatalosan is felkarolta a javaslatot, mondván, hogy a megszavazása esetén a miniszterelnök erős mandátummal térhetne vissza a tárgyalóasztalokhoz.
Donald Tusk: nem tárgyalható újra a brit kiválási szerződés
Nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem – szögezte le kedd este szóvivője útján az Európai Tanács elnöke.
Donald Tusk szóvivője üdvözölte, hogy a brit törvényhozás el akarja kerülni a szigetország rendezetlen távozását, és arra kérte Londont, hogy mihamarabb tegye világossá szándékait a következő lépésekre való tekintettel.
Kiemelte, hogy az Európai Unió abban az esetben kész átdolgozni a kiválási szerződést, ha az Egyesült Királyság az eddigi irányelveit módosítva inkább alapvetően más jövőbeli kapcsolatot kívánna kialakítani, például továbbra is része kívánna maradni az egységes piacnak vagy a vámuniónak. /MTI/
Bár a Brady-módosításról kedden késő este szavaztak, előzőleg a Sky News hírcsatorna úgy tippelte, hogy a kormányzó konzervatívok végre egységet akarnak mutatni, így átmehet a parlamenten a terv. Egy másik, szintén az éjszakai órákban eldöntött kérdésben pedig arról dönthettek a képviselők, hogy amennyiben a miniszterelnök február végéig nem tudja elfogadtatni az alkut, a megállapodás nélküli brexit elkerülése érdekében kilenc hónappal kellene megtoldani a kilépés eredeti – március 29-i – dátumát.
A tegnap esti események fényében mindenesetre továbbra is kérdéses, hogy Theresa May miként tudja rávenni az uniós vezetőket arra, hogy újranyissák az 585 oldalas brexitmegállapodást. A Bloomberg brüsszeli tudósítója szerint Jean-Claude Juncker még tegnap délután a brit miniszterelnök értésére adta, hogy semmi értelme az alku újratárgyalásának reményében visszatérnie Brüsszelbe. Ugyanezt hangoztatta a bizottsági elnök potenciális utóda, Manfred Weber néppárti csúcsjelölt is.
– A megállapodás több mint két év munkájával kidolgozott kompromisszum sok érdek között, és mind a 28 EU-tagállam kormánya elfogadta. Londonnak nem ezt kell megkérdőjeleznie egyoldalú próbálkozásokkal – hangoztatta a bajor politikus a távirati iroda tudósítása szerint.
Uniós források közben arról számoltak be: May a kedd esti szavazássorozat után is telefonbeszélgetést folytatott Junckerrel, és a tartalékmegoldás másik kulcsfontosságú szereplőjét, az ír miniszterelnököt is megkereste. Leo Varadkar tegnap délután a dublini törvényhozás előtt megerősítette, hogy folyamatosan kapcsolatban áll brit kollégájával; illetve bejelentette, hogy kormánya hamarosan tanulmányt tesz közzé a megállapodás nélküli brexit potenciális gazdasági hatásairól.
– Könnyen lehet, hogy 10-12 héten belül nagyon sok pénzre lesz szükségünk az ír állások megmentéséhez – idézte a BBC Varadkart.
Felhatalmazta a brit parlament a kormányt alternatív megoldások keresésére
Felhatalmazta a londoni alsóház kedden este a brit kormányt arra, hogy kérje az Európai Uniótól a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről tartott, a tavaly novemberi megállapodással lezárult tárgyalások újbóli megnyitását.
A konzervatív párti brit kormány az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülését célzó tartalékmegoldás, az úgynevezett backstop-záradék helyett kíván egyelőre nem részletezett „alternatív megoldásokról” tárgyalni az EU-val.
Theresa May miniszterelnök a kedd esti szavazás után, az alsóházban felszólalva bejelentette: a kormány e felhatalmazás alapján jogilag kötelező erejű változtatásokat fog kérni a kilépési megállapodásban, szem előtt tartva ugyanakkor annak garantálását is, hogy az Ír Köztársaság és Észak-Írország határán ne kelljen ismét bevezetni a hosszú évek óta nem létező fizikai határellenőrzést a Brexit után.
Az alternatív megoldást szorgalmazó módosító indítványt Sir Graham Brady, az alsóházi tory pártcsoport egyik legbefolyásosabb nem kormányzati tisztviselője terjesztette be előző este. Sir Graham javaslata értelmében az alsóházi tory pártcsoport támogatja a Brexit feltételrendszeréről elért megállapodást, de csak akkor, ha a legvitatottabb elem, a backstop-mechanizmus helyett más megoldás kerül be az 585 oldalas egyezménybe az ír-északír határellenőrzés elkerülésére.
A Brexit-megállapodásról két hete tartott első szavazáson az alsóház 230 fős többséggel elvetette az egyezményt, jelentős részben a backstop-mechanizmussal szembeni heves ellenállás miatt.
Ez volt a modern brit parlamentarizmus történetének legnagyobb arányú kormányzati veresége a londoni törvényhozásban.
A konzervatív frakció, valamit a kisebbségi tory kormánynak külső támogatást nyújtó északír protestáns erő, a Demokratikus Unionista párt (DUP) a kedd esti szavazáson azonban felsorakozott kormány mögött, és megszavazta a Brady-indítványt. Ezt a voksolás előtt Theresa May külön kérte is a két frakciótól.
May a voksolás utáni felszólalásában elismerte, hogy „korlátozott a lelkesedés” az Európai Unióban a kilépési megállapodás módosítása iránt, és az erről szóló tárgyalások nem lesznek egyszerűek. A két héttel ezelőtt történtekkel ellentétben azonban a brit parlament ezúttal világossá tette, hogy mire van szüksége a Brexit-megállapodás elfogadásához – tette hozzá, utalva az első szavazáson elszenvedett súlyos vereségre.
Az alsóház – amely kedd este, több órás vita után a Brexit-megállapodáshoz benyújtott módosító indítványokról szavazott – elutasított ugyanakkor egy másik, nagy horderejű indítványt, amelyet Yvette Cooper, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt egyik legbefolyásosabb képviselője, az alsóház belügyi bizottságának elnöke nyújtott be. Ez az indítvány arról intézkedett volna, hogy ha február végéig nem sikerül elfogadni valamilyen formában a kilépési megállapodást, akkor kilenc hónapra, vagyis az idei év végéig el kell halasztani Nagy-Britannia kilépését az EU-ból.
A Brady-féle módosító indítvány elfogadása mindazonáltal komoly fordulat. Theresa May ugyanis eddig azzal érvelt a jelenlegi tartalékmegoldást tartalmazó Brexit-megállapodás elfogadása mellett, hogy az EU – saját vámuniójának integritása védelmében – nem hajlandó olyan egyezményre, amely ezt a mechanizmust nem tartalmazza.
Az ír-északír határellenőrzés elkerülésére kidolgozott mechanizmus alapján az Egyesült Királyság, beleértve Észak-Írországot, közös vámuniós szabályozási rendszerben maradna az Európai Unióval, ha nem sikerül időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodást elérni, amely feleslegessé teszi e tartalékmegoldás alkalmazását.
Sem a brit kormány, sem az EU nem akarja életbe léptetni ezt a mechanizmust, ha nem szükséges. A keményvonalas tory Brexit-tábor és a szintén erősen EU-szkeptikus DUP azonban ennek ellenére hallani sem akar a backstop-megoldásról, mivel attól tart, hogy ha a mechanizmust mégis életbe léptetik, az Egyesült Királyság akár véglegesen „beleragadhat” egy vámuniós viszonyrendszerbe az EU-val. /MTI/