Annegret Kramp-Karrenbauer
A német sajtó egybehangzóan állítja, hogy a gyakran csak AKK-ként emlegetett Annegret Kramp-Karrenbauer lehet a befutó a CDU elnöki posztjáért. Bár Angela Merkel hétfőn elhatárolódott potenciális utódjának megnevezésétől, sajtóforrások szerint a kancellár leginkább a „mini-Merkel” párton belüli hatalomra kerülésében lehet érdekelt. Nem hiába: Kramp-Karrenbauert Merkel nyomására választották idén februárban CDU-főtitkárrá, és a kancellár már akkor az 56 éves politikus csodálójaként állította be magát.
Kramp-Karrenbauer korábban a Der Spiegel magazinnak maga is arról beszélt: Merkelhez hasonlóan ő sem az érzelmek embere, és akárcsak a kancellár, ő is a politikai konszenzusra és az eredmények szállítására törekszik. Ennek ellenére aligha számíthatunk rá, hogy CDU-elnökként kizárólag Merkel hagyatékát vinné tovább.
„A modern és a konzervatív nézetek együttesen jellemzik a világát. A menekültválság idején például támogatta a kancellár nyitott kapuk menekültpolitikáját, de a menedékkérők szigorú ellenőrzéséért, az érkezett migránsok korának pontos megállapításáért és a jogszerűtlenül Németországban tartózkodók mielőbbi kitoloncolásáért is lobbizott” – írta róla a Handelsblatt című gazdasági lap, azt hangoztatva: a politikus asszony végső soron képes lehet rá, hogy visszaédesgesse a CDU Merkel által elidegenített szárnyát.
A német sajtóban szintén nagy visszhangot kap, hogy a kancellárral ellentétben Kramp-Karrenbauer kimondottan feminista és 2012-ben – a CDU konzervatívabb szárnyával ellentétben – támogatta a szociáldemokraták által előterjesztett, női kvótákról szóló törvénycsomagot. Kramp-Karrenbauer ezzel egy időben nem támogatja az azonos neműek házasságát, és Saar-vidéki családjától szigorú, katolikus nevelést kapott. Szakmai múltjára sem lehet panasz: Berlinbe települését megelőzően közel kilenc éven át a Saar-vidék első női miniszterelnöke (és Németország negyedik, női tartományi kormányfője) volt.
Jens Spahn
Ha Annegret Kramp-Karrenbauert a „mini-Merkel” jelző illeti, Jens Spahn okkal kapta meg az „anti-Merkel” becenevet. A konzervatív, sokak által szinte szélsőjobboldalinak bélyegzett politikus Németország legfiatalabbjaként, mindössze 22 évesen lett parlamenti képviselő, a negyedik Merkel-kormányban pedig – még mindig csak 37 évesen – az egészségügyi tárca irányítását bízták rá.
Utóbbi miatt címlapokra is került Németországban: a kancellár minden bizonnyal stratégiai lépésként, a CDU szakadását megelőzve nevezte ki miniszternek egyik legfőbb kritikusát. Spahn már a Wilkommenskultur kezdetén bírálta a menedékkérők felső keret nélküli befogadását, később pedig nyilvánosan is a merkeli menekültpolitikát okolta a CDU gyengélkedéséért. Ezenkívül támogatója a teljes burkatilalomnak, és korábban a kettős állampolgárság ügyében is szembeszállt Merkellel.
A párton belüli vitatott megítélésén az sem segít, hogy közeli kapcsolatot ápol az Egyesült Államok berlini nagykövetével, aki Donald Trump amerikai elnök feltétel nélküli támogatója, emlékeztetett a The New York Times. Spahn egyébként nyíltan homoszexuális, és tudatosan, rendkívül aktívan van jelen a közösségi médiában.
Friedrich Merz
Friedrich Merz hivatalosan tegnap délután jelentkezett be a CDU elnöki székéért, arra hivatkozva, hogy a pártnak új lendületre, megújulásra és tapasztalt vezető személyiségekre van szüksége. A 63 éves politikus már csak amiatt is kiváló elnökaspiráns lehet, mert kiegyenlítetlen számlája van Merkellel: 2002-ben ugyanis amiatt kellett távoznia a CDU/CSU közös parlamenti frakciójának az éléről, mert pártelnökként Merkel az ő posztját is magáénak akarta.
Merz 2009-ben a parlamenti mandátumáról is lemondott, és egy időre hátrahagyta a politikát, hogy az üzleti életben érjen el sikereket: jelenleg a világ legnagyobb vagyonkezelője, az amerikai BlackRock németországi felügyelőbizottságát vezeti, illetve jogászként és pénzügyi szakértőként a Köln–Bonn repülőtér felügyelőbizottságát irányítja.
Részben egyébként máris visszatért a politikába: Armin Laschet, Észak-Rajna–Vesztfália miniszterelnöke – akit egyes források szintén Merkel potenciális utódaként emlegetnek – tavaly a tartomány brexitügyi biztosának nevezte ki. Merz potenciális jelöltsége a bevándorláspolitikai vita szempontjából is meghatározó lehet, az egykori politikus ugyanis a Leitkulturról (domináns vagy vezető kultúráról) szóló vitában – Merkellel ellentétben – a konzervatív ágat képviseli, írta a Handelsblatt, hozzátéve: rejtély, hogy amennyiben Merz lesz a CDU elnöke, Merkel hogyan tud majd együtt dolgozni vele.