A Baszkföld és Szabadság (ETA) évtizedes célja a Spanyolországtól való teljes függetlenség kivívása volt, amelynek érdekében számos emberrablást és bombamerényletet követtek el, 829 ember halálát okozva. Bár mára az ETA ilyen értelemben nem aktív, a felelősségre vonás a mai napig befejezetlen.
Tavaly júliusban – főként az áldozatok hozzátartozóinak nyomására – nyomozást indítottak az ETA korábbi támadásaival kapcsolatban, amelynek során több egykori vezetőt is vád alá vontak. Mivel a spanyol büntető törvénykönyv 2004 óta tartalmaz az emberiesség elleni bűntettre vonatkozó szabályokat, a spanyol legfelsőbb bíróság ilyen értelemben csak a 2004 után elkövetett bűncselekményeket tudja vizsgálni.
De korábbi ügyekkel kapcsolatban is folyik a nyomozás, idén februárban például négy embert vádoltak meg azzal, hogy 2001-ben támadást terveztek az akkori miniszterelnököt, José María Aznart szállító repülőgép ellen. A legutóbbi jelentős rajtaütés tavaly év végén a francia–spanyol határon történt, amelynek során a szervezet két vezetőjét fogták el a hatóságok. A spanyol belügyminiszter, Jorge Fernández Díaz akkor az „ETA halotti anyakönyvi kivonataként” értékelte az akciót, amely így fej nélkül maradt.
A baszk radikális nacionalizmus jelenleg a 2011-ben alapított Sortu pártban él tovább, amelynek szintén a függetlenség a célja, és a fent említett pereket sokszor politikailag motiváltnak bélyegzi. Az ETA nem hivatalos politikai szárnyaként a 2003-ban betiltott Batasuna (Egység) működött hosszú ideig, amelyet sokan a Sortu elődjének tekintenek. Januárban 35 baszk nacionalistát vontak vád alá, mivel részt vettek az ETA-közeli betiltott pártok tevékenységében, sajtótájékoztatók és találkozók szervezésében, és elismerték kapcsolatukat a szervezettel.
A Sortu párt főtitkárát, Arnaldo Otegit pedig – aki egyébként a Batasuna alapítója volt – márciusban engedték ki a börtönből, miután az ETA katonai szárnyában való részvételért letöltötte hat és fél éves büntetését. A baszk radikálisok helyzete láthatóan elég hullámzó, egy időre a Sortu pártot is betiltotta a legfelsőbb bíróság, majd az alkotmánybíróság ezt hatályon kívül helyezte, mivel a párt alapító okiratában helyet kapott az ETA tevékenységének és az erőszaknak az elítélése is.
Jelenleg egyébként mintegy négyszáz ember tölti börtönbüntetését Spanyolországban az ETA-hoz kapcsolódó tevékenység miatt, de a hatóságok szerint a szervezetnek csak néhány tucat aktív tagja maradt, és a politikai változások nyomán egykori rejtekhelyeiken, Kubában és Venezuelában is csökkent a számuk. Ennek ellenére Baszkföld függetlenségét a baszkok jelentős része a mai napig támogatja, ám azt elítélik, hogy ez erőszakkal történjen.