Az európai csúcson sikeresen megvédtük Magyarország határvédelemhez fűződő jogát – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozója után, a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
Hozzátette: néhány másik országgal karöltve „sikerült visszavernünk a brüsszeli bürokraták bevándorlást támogató javaslatait”. A kormányfő úgy értékelt: ugyanakkor a vita megmaradt, továbbra is vannak országok, amelyek szerint a bevándorlás jó dolog, Európának erre szüksége van, ezért ilyen javaslatokat támogatnak a jövőben is.
– És vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy a határainkat meg kell védeni, a migráció veszélyes dolog, minden ország maga dönthessen arról, kíván-e bárkit beengedni a saját területére – emelte ki az MTI szerint. A vitát decemberben folytatják – mondta a miniszterelnök.
A csúcstalálkozón Sebastian Kurz osztrák kancellár úgy fogalmazott: az Európai Uniónak kiutat kell találnia a menedékpolitikai zsákutcából, s a „kötelező szolidaritás” koncepcióját kellene alkalmaznia. Azaz mindegyik tagállamnak hozzá kellene járulnia a migrációs helyzet kezeléséhez, de nem feltétlenül menekültek befogadásával, erről ugyanis nincs konszenzus.
A Politico hírportál arról írt egy névtelenséget kérő tisztségviselőre hivatkozva, hogy Kurz elképzelése szerint a menekültügyi kvóták helyett más formáit is választhatnák a tagországok a szolidaritásnak, például anyagilag hozzájárulhatnának a külső határok védelméhez.
Orbán Viktor mellett a kötelező kvótarendszer ellen évek óta felszólaló Lengyelország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki is kedvezően fogadta az osztrák felvetést.
– Úgy tűnik, hogy megértették, milyen irányba kellene az egész EU-nak elmozdulnia – jegyezte meg a távirati iroda szerint.
Angela Merkel német kancellár úgy vélte, a kötelező kvóták rendszerének megszüntetése nem oldja meg a migrációs kérdést. A kvótarendszer elvetése „kicsit könnyű megoldás”, amely véleménye szerint nem európai válasz.
Mint hangoztatta, Kurzcal ellentétben nem kíván elmozdulni „a kötelező felelősségvállalástól a kötelező szolidaritás felé”. Még foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, ugyanis még mindig vannak országok, amelyek egyedül maradnak a Földközi-tengeren érkező emberek okozta feladatok megoldásában – tette hozzá Merkel.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke úgy akarja sürgősen elmozdítani a holtpontról az európai uniós menekültpolitika megrekedt reformját, hogy egyhangú döntés helyett többségi szavazást kell tartani. Tajani azt mondta, hogy a menekültügyi rendszer reformja körül kialakult patthelyzet valóságos ajándék „a populistáknak és az eurofóboknak”.
– Nem szabad engedni, hogy túszaivá váljunk annak, hogy mindenáron konszenzussal kényszerüljünk dönteni, többségi szavazásra van szükség, ahogy azt az uniós szerződés előirányozza – fogalmazott. Az uniós parlamenti elnök szerint azoknak az országoknak, amelyek nem akarnak menedékkérőket befogadni, alternatívát kell kínálni.
Elképzelhetőnek nevezte, hogy ezek az országok pénzügyi hozzájárulást fizessenek olyan tagállamoknak, amelyek fogadnak menekülteket, vagy az EU afrikai fejlesztési alapjába kellene pénzt befizetniük – csatlakozott Tajani az osztrák kancellár véleményéhez.
Az uniós pénzügyi alapok, valamint a migráció kiinduló és tranzitországaival létrejött megállapodások révén 2016-hoz képest 80 százalékkal sikerült csökkenteni a migráció mértékét – tette hozzá Antonio Tajani.
A tegnapi brüsszeli EU-csúcson azt is bejelentették, hogy kétnapos csúcsértekezletet rendeznek az Európai Unió és az Arab Liga állam- és kormányfőinek részvételével február 24–25-én Egyiptomban.
Az uniós vezetők délutáni ülésén elfogadott zárónyilatkozatban üdvözölték a február végi találkozót, amely az első lesz a két nemzetközi szervezet történetében.
Webert támogatják inkább az EPP-ben
Manfred Weber tűnik esélyesebbnek az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelölti posztjára a konzervatív-kereszténydemokrata pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők szerda esti tanácskozását követően. Mint arról a Politico brüsszeli hírportál beszámolt, az EPP-frakcióvezető és bajor európai parlamenti képviselő ezen nyolc tagállami vezető közül hétnek a támogatását szerezte meg, Orbán Viktor kormányfőt leszámítva az összesét, míg Weber az EPP liberálisabb vonalához tartozó riválisa, Alexander Stubb volt finn kormányfő mellett senki nem sorakozott fel.
Tegnap Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter azt közölte, amennyiben a két jelölt közül kell választani, Orbán Viktor egyértelműen a kereszténydemokrata szárnyhoz tartozó bajor politikust támogatja, és ezt teszi a Fidesz is az EPP novemberi, helsinki kongresszusán, ahol döntenek a listavezető személyéről a 2019-es európai parlamenti választások előtt. Arra ugyanakkor nincsen garancia, hogy a csúcsjelölt lesz majd valóban Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök utóda. Noha az EU-tagállamok nyíltan nem emelnek szót az Európai Parlament, illetve a pártcsaládok részéről szorgalmazott csúcsjelölti rendszerrel szemben – mert ezzel egymásnak ugrasztanák az uniós intézményeket, tovább rombolva az EU hitelességét –, soha nem engedték ki a kezükből a jogkört, hogy maguk döntsenek a bizottsági elnök személyéről. Szerepe lehet majd a döntésben annak is, hogyan alakul az EP-választások eredménye; várhatóan továbbra is az EPP alakíthatja majd a legnagyobb frakciót, de többsége csak relatív lesz. Weber csúcsjelöltsége annyiban mindenképp érdekesnek ígérkezik, hogy több mint harminc éve nem választottak olyan bizottsági elnököt, aki ne lett volna korábban miniszterelnök, márpedig a bajor politikus nemhogy nem volt az, de semmilyen kormányzati tapasztalata nincs. Stubb is csak egy évig volt kormányfő, és akkor sem választáson nyert, hanem lemondás révén foglalta el a tisztséget, majd viszonylag gyorsan meg is bukott. A politikus szerdán hazája támogatására sem számíthatott, miután a finn vezetés nincs jelen az EPP-ben: az elnök párton kívüli, a kormányfő liberális. Az EPP brüsszeli tanácskozásán a tagállami vezetők a Fidesz tagságának kérdését is érintették, de nincsen párt, amely kezdeményezte volna a kizárást. Joseph Daul EPP-elnök emlékeztette a jelenlévőket, hogy legalább öt EU-tagországból legalább hét tagpárt tudná az ilyesmit kezdeményezni. A tanácskozáson Orbán Viktor az Euractiv hírportál értesülése szerint elmondta, a Fidesz továbbra is az EPP tagja akar maradni, de ő maga nem fog megváltozni: ha valakinek kifogása van a személye ellen, akkor kérje a felfüggesztését. Ezenkívül szóvá tette: nem érti, miért most vált ez a kérdés ilyen fontossá, amikor évek óta ugyanazt a politikát folytatja. Magyar kormányzati forrásból lapunknak megerősítették: e kijelentések valóban elhangzottak. (Sz. L.)