„Akármikor, ha egy jobboldali/Obama-ellenes/baloldalellenes posztot fogalmazok meg, majd meg akarom osztani, jön a Facebook-üzenet, hogy a bejegyzésem többé nem elérhető. Ilyen más oldalakon sosem történik” – ez csak egy, a Facebook fórumán található számtalan üzenet közül, amelyben a felhasználók a bejegyzéseik eltüntetéséről panaszkodnak.
Magyarországon Lázár János kancelláriaminiszter cenzúrázott videója világított rá, hogy a több mint kétmilliárd aktív felhasználóval rendelkező amerikai óriás bizony a regionális és lokális szintű politikai folyamatok befolyásolására is képes. Történt ugyanis, hogy a Miniszterelnökséget vezető Lázár János a Facebookon tette közzé a bécsi migránshelyzetet bemutató felvételét. „Meglátjuk, hogy ha az ellenzéki pártok beengedik a bevándorlókat, akkor húsz év múlva milyen lesz Budapest. Lehet, hogy ilyen. Mi azért dolgozunk, hogy ezt a jelenséget megakadályozzuk!” – mondja a Bécs belvárosában készült videójában Lázár János, bemutatva, milyen sok bevándorló sétál az osztrák főváros utcáin.
Pár órával később azonban a videó eltűnt a hírfolyamból. Magyarázatul a közösségi oldal hozzáfűzte: eltávolítja azokat a bejegyzéseket, amelyek faji, etnikai, nemzeti vagy vallási hovatartozás, szexuális irányultság, nemük vagy fogyatékosságuk alapján támad embereket. A Facebook cenzúrája után a miniszter kérte a közösségi oldalt, hogy a videót tegyék elérhetővé. Ez tegnap este megtörtént.
A valóságban ennél is összetettebb a helyzet, hiszen a Facebooknak több módja van az oldalon megjelenő tartalmak „szűrésére”: először egy algoritmus alapján döntenek a bejegyzések szalonképességéről, majd ha már megjelent a tartalom, az a nagyközönség kegyeire van bízva. Ha nagyszámú felhasználó rövid idő alatt „jelenti” a posztot, azt a Facebook automatikusan gyanúsnak értékeli, és rövidesen eltávolítja.
A hírhedt algoritmus egyébként az internet legbelsőbb titkai közé tartozik, hiszen valószínűleg sosem fog kiderülni, hogy kik jelentik a bejegyzéseket, vagy hogy a Facebook mi alapján rendezi, tiltja vagy népszerűsíti azokat. A Facebook egykori munkatársai arról vallottak, hogy nem titok: a jobboldali témák és jobboldali oldalak gyakran nem kerülnek be az oldal rendkívül népszerű, trendek szekciójába, míg a liberális The New York Times vagy The Washington Post cikkei általában elsőbbséget élveznek.
A Facebook politikai befolyásának a 2016-os amerikai elnökválasztás adott újabb löketet, hiszen a rossz nyelvek szerint Donald Trump győzelméhez a közösségi oldalon terjengő, orosz befolyásoltságú álhírek is hozzájárultak. Bár Zuckerbergék ezt máig tagadják, a milliárdos idén januárban mégis a szabályrendszer módosításáról döntött, így oldalainkon elméletileg kevesebbet kell lássunk a különböző márkákból, hírességekből és politikusokból, többet a közeli ismerősök és családtagok bejegyzéseiből.
Korántsem öncenzúráról van szó, egyes amerikai források szerint az Egyesült Államok harmadik leggazdagabb emberére maga Barack Obama szólt rá a Donald Trump megválasztásakor elkövetett „baki” miatt, Zuckerberg pedig az álhírek elleni küzdelem címszava alatt a politika egyik fő formálójává kíván válni.
Emlékezetes, hogy a tavaly szeptemberi németországi választások alkalmával szintén előkerült az „álhírválság”, és a Facebook naponta 15 ezer, politikai tartalmú felhasználói bejegyzést törölt. Arra a kérdésre, hogy a választások közeledtével nekünk, magyaroknak van-e okunk tartani a médiaóriás befolyásától, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lapunknak elmondta: – A probléma ott van, mint a posztmodern populáris kultúra legtöbb termékénél, hogy a Facebook, bár trendinek, semlegesnek, függetlennek tételezi magát, valójában a kortárs liberális kánon egyik legfőbb zászlóvivője.
Zuckerbergék nem egyenlő mércével mérik ugyanis az FB-n megjelenő tartalmakat: a szólásszabadság és egyes csoportok érzékenységének ütközésénél szélsőséges módon az utóbbit veszik figyelembe. „Semlegességük” valójában a politikai korrektség túlhajszolásában merül ki, és ez vezet például a bevándorlással szemben kritikus posztok eltávolításához is. Bár alapelvként az egyenlőséget hirdetik, de kettős mércét alkalmaznak: a migrációt támogató szervezetek posztjait – mint tárgyilagos beszámolókat – nyilvánvalóan nem cenzúrázzák, míg az azzal szemben kritikus véleményeket „fake newsként” igen.
Bár Lázár János videóját több bírálat is érte Bécsből, az osztrák fővárosban uralkodó állapotokat jellemzi, hogy tegnap késő este egy súlyos támadás történt. Este 8 óra körül a Práterben egy férfi az utcán három járókelőt összevissza szurkált, majd elmenekült. A három ember sérülései életveszélyesek. Egy háromtagú családról van szó, egy osztrák család, apa, anya és felnőtt lányuk. Lapzártánkig nem derült ki, hogy terrortámadás történt-e.