Erre utal legalábbis Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő nyilatkozata, miszerint meggyőződése, hogy sikerrel fog zárulni a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd 2019 végére. Reálisan derűlátó vagyok, és úgy gondolom, hogy a párbeszéd eredményre vezet, hiszen hajlandóságot látok arra a két ország vezetői részéről, hogy előmozdítsák a párbeszédet – nyilatkozta a politikus.
Hogy mennyire megalapozott az optimizmus, az kérdéses, a napokban ugyanis nagy port kavart, hogy Sigmar Gabriel német külügyminiszter belgrádi látogatása alatt Koszovó függetlenségének elismerésétől tette függővé Szerbia EU-csatlakozását.
A válasz sem maradt el: Ivica Dacic szerb külügyminiszter tegnap arrogánsnak, kontraproduktívnak és elfogadhatatlannak minősítette a német kollégája által megfogalmazott kritériumokat, ami azt jelzi, hogy hiába az optimizmus, a sebek még most sem gyógyultak be Szerbia és a függetlenségének éppen ma 10. évfordulóját ünneplő Koszovó között. Aleksandar Vucic szerb államfő tegnap szintén arról beszélt, hogy Szerbia lakói nagy valószínűséggel nem fogják elismerni Koszovó teljes körű függetlenségét az európai uniós tagságért cserébe, és egyedül a felek közötti kompromisszum veheti elejét annak, hogy a térség státusa évtizedekre befagyott konfliktus tárgya legyen.
Magyarország egyébként az egyik legaktívabb támogatója a nyugat-balkáni országok mihamarabbi integrálásának, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ezért a szófiai találkozón is mielőbbi eredményeket sürgetett. A tárcavezető elmondta, hazánk a leghatározottabban támogatja Szerbia európai uniós csatlakozását, mert az több szempontból is megfelel a magyar érdekeknek.
Mint mondta, ez jó lenne a vajdasági magyaroknak, továbbá biztonsági szempontból kifejezetten fontos Magyarországnak a Nyugat-Balkán stabilitása, és ennek Szerbia egyértelműen az egyik pillére. Emellett az EU annál erősebb, minél több tagállama van – mutatott rá.
Aleksandar Vucic szerb államfő egyébként múlt szerdán Johannes Hahn bővítési biztossal a Belgrádban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a teljes jogú európai uniós tagságig vezető úton Szerbia legfontosabb feladata a Koszovóval fenntartott viszony rendezése lesz.
A szerb elnök tavaly júliusban a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolat rendezéséről széles körű nemzeti konzultációt kezdeményezett, amelynek eredményét a szerb kormány tudomásul fogja venni, emlékeztetett a távirati iroda. Vucic egyúttal emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság (EB) a múlt kedden közzétett bővítési stratégiában elképzelhetőnek nevezte Montenegró és Szerbia 2025-ös csatlakozását.
Az EB bővítési stratégiájában leírtakhoz hasonló véleményt fogalmazott meg tegnap a bolgár külügyminiszter. Ekaterina Zaharieva szerint valós esélyük van a nyugat-balkáni országoknak arra, hogy 2025-re EU-tagokká váljanak. Mint mondta, ehhez azonban az érintett országoknak határozott lépéseket kell tenniük az európai integráció felé vezető úton.