Előre hozott választásokat javasolt szombaton a venezuelai elnök, Nicolás Maduro. A baloldali vezető elődje, Hugo Chávez hatalomra kerülésének 20. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen beszélt a híveihez, miközben országszerte ellenzéki megmozdulásokat is tartottak. A javaslat azonban csak félmegoldás, ugyanis a nyugati hatalmak által támogatott kormányellenes erők új elnökválasztást követelnek.
Elemzők szerint Maduro az előre hozott választásokkal igyekszik enyhíteni azon a feszült helyzeten, ami az országban kialakult. Amióta január 23-án Juan Guaidó ellenzéki vezető ideiglenes elnöknek nyilvánította magát, az egész világ a chávista országra figyel. Maduro most az alkotmányozó nemzetgyűléshez fordult – amelyet korábban az ellenzéki többségű törvényhozás helyére ültetett –, hogy vitassa meg javaslatát a választásokról. – Egyetértek azzal, hogy újra legitimálni kell országunk jogalkotási erejét, szabad választásokat kell tartanunk – jelentette ki.
Az elnöknek egyébként egyre inkább rezeg a léc, már a hadsereg hűsége is bizonytalannak tűnik. A fegyveres erők egy magas rangú tábornoka, Francisco Estéban Yánez Rodríguez videóüzenetben elismerte az ország ideiglenes elnökének Juan Guaidót. Kiemelte, a fegyveres erők 90 százaléka nem támogatja a „bitorlót”, azaz Nicolás Madurót, és a demokratikus átmenet pártján áll. Yánez volt az első olyan katonai tisztségviselő, aki nyíltan elismerte Guaidót – ez pedig akár lavinát is elindíthat a kormányhű hadseregben. A fegyveres erőktől származó források egyébként arról is tudósítottak, hogy Madurónak két repülőgép is készenlétben áll arra az esetre, ha hirtelen menekülnie kell az országból.
A venezuelai szemben álló felek mögött az egész világ felsorakozott. Európai hatalmak például – tegnap lejárt – ultimátumot adtak Madurónak, hogy amennyiben nem ír ki előre hozott választást, Guaidót ismerik el. Az elnök szerint amerikai puccs zajlik, mivel az Egyesült Államok a helyi olajtartalékokra akarja rátenni a kezét. „Donald Trump amerikai elnök a világ diktátora, és azt gondolja, hogy a szolgái vagyunk” – fogalmazott szombaton az elnök. A Maduro-vezetés mellett áll Oroszország és Kína, bár elemzők szerint a támogatás elsősorban szintén az önérdekről szól, és a segítség sem végtelen.
„Moszkva és Peking továbbra is támogatja Madurót, és próbálja menteni venezuelai befektetéseit. Azonban kétlem, hogy növelnék a támogatásukat, elsősorban gazdasági megfontolások miatt” – fogalmazott Mariano de Alba, venezuelai nemzetközi kapcsolatok szakértő az El Comercio perui lapnak. Szerinte Moszkvának a venezuelai káosz fenntartása áll az érdekében, ugyanis amennyiben az olajban gazdag ország instabil, az a világpiacon megemeli az olajárakat – amiből pedig Oroszország profitál.
A gazdasági érdekek mellett kiemelte, hogy „Moszkva logikája az: amennyiben a Nyugat az én szomszédaimnál babrál, én is hasonlót teszek”. A dél-amerikai elemző szerint ugyanakkor Oroszország is tisztában van azzal, hogy nincs elegendő gazdasági és katonai ereje Venezuelában. A kínai vezetés pedig szintén régóta látja, hogy a venezuelai gazdasági modell nem tartható fenn.
Amerikai segély
Vasárnap Juan Guaidó ellenzéki vezető arról beszélt, hamarosan amerikai humanitárius segítség érkezik az országba. A gyógyszer- és élelmiszersegély nyújtását célzó központokat a szomszédos Kolumbiában és Brazíliában állítják fel. Guaidó ezzel további nyomást próbál helyezni Nicolás Maduro elnökre, aki évekig megtagadta a segélyt, mondván, az ajtót nyitna az Egyesült Államok katonai beavatkozása előtt. A dél-amerikai ország lakossága évek óta küzd az alapvető élelmiszerek és a gyógyszerek hiányával, helyzetüket még inkább fenntarthatatlanná teszi a hiperinfláció.