„Készen állok a tárgyalásra bármilyen témában, amelyet az Egyesült Államok elnöke meg kíván vitatni – fogalmazott közel egyórás beszédében Nicolás Maduro (képünkön) az ENSZ New York-i közgyűlésén. – Nyilvánvaló, hogy vannak ellentéteink, de ez az, amit meg kell vitatnunk” – emelte ki, felidézve az előző napokban megfogalmazott amerikai aggodalmakat. Maduro New York-i felszólalása nem szerepelt a tervek között, de mégis megjelent azt követően, hogy kedden az USA befagyasztotta a venezuelai politikai elit több tagjának az amerikai területen lévő javait, és megtiltotta az amerikai állampolgároknak az üzleti kapcsolat fenntartását velük.
A szankcionált hat személy között szerepel az elnök felesége, Cilia Flores, illetve Delcy Eloina Rodríguez Gómez alelnök és Vladimir Padrino López védelmi miniszter is. Az amerikai pénzügyminiszter szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök ezt a belső kört használja fel hatalma központosítására. A baloldali vezető látogatása kapcsán Luisa Ortega, Venezuela korábbi, eltávolított főállamügyésze jelezte, meg kellene ragadni az alkalmat, és őrizetbe venni Nicolás Madurót szervezett bűnözés, korrupció és népirtás gyanújával. Eközben a venezuelai származású amerikaiak az épület előtt demonstráltak, gyilkosnak nevezve az elnököt.
A dél-amerikai, olajban gazdag országot évek óta súlyos társadalmi, belpolitikai és gazdasági válság sújtja, sokak szerint a májusi elnökválasztás is illegitim volt. Az amerikai országok hónapok óta keresik a megoldást a venezuelai válság rendezésére, hiszen a tarthatatlan állapotok miatt jelentős migráció indult el a kontinensen; Kolumbiába az elmúlt két évben közel egymillióan érkeztek. Szerdán Mauricio Macri argentin elnök jelezte, több dél-amerikai országgal együtt keresetet nyújtanak be a hágai Nemzetközi Bírósághoz.
„Argentína eljárást kezdeményez a venezuelai diktátor ellen emberiesség elleni bűncselekmények vádjával” – jelentette be, és kiemelte, hogy több mint nyolcezer bírósági eljáráson kívüli kivégzés történhetett az országban. Nicolás Madurót az elmúlt egy évben számos alkalommal próbálták elmozdítani helyéről, a közelmúltban dróntámadás is érte.
A baloldali vezér mindennek ellenére azt állítja, az országban nincs válság, és az elvándorlás tendenciái is normálisak. Ugyanakkor múlt héten ő is az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságához fordult, ötszázmillió dollárt kért a menekültek hazatelepítéséért cserébe. Az elnök már többször felszólította a külföldre menekült honfitársait, hogy hagyjanak fel a mosogatással és térjenek haza.
Katonai beavatkozás
A migrációs válság által érintett államok körében felmerült a katonai beavatkozás lehetősége is, a nemzetközi sajtó rendszeresen latolgatja a kérdést, a nyugati világ felelősségét hangsúlyozva. Donald Trump amerikai elnök kiemelte: „az USA hadserege nagyon gyorsan meg tudná dönteni a venezuelai rezsimet”. Elemzők szerint növelné Trump támogatottságát a katonai beavatkozás, amelyre további okot szolgáltat, hogy Maduro kapcsolatban áll drogcsempész- és terroristacsoportokkal is. Bár egyre többször felmerül, hogy a dél-amerikai államok egyelőre nem támogatják a katonaság bevetését.