Kötelező jellegű, „nemzeti szolgálat” bevezetését fontolgatja Emmanuel Macron, igaz, a tervezési folyamat igencsak előrehaladott állapotban van, így valószínűleg meg is valósulnak a tervek. A francia államfő választási ígéretei között is szerepelt a szolgálat bevezetése, ennek részleteiről beszélt újságíróknak.
A jelenlegi, nem végleges elképzelések szerint a 18. életévüket betöltött, de 21 évesnél nem idősebb francia állampolgárok – férfiak és nők egyaránt – rövid, három-hat hónapos szolgálatra lesznek kötelezve. Ennek jellege nem lenne feltétlenül katonai szolgálat, de az elnök alapvető elképzelése szerint „nyitnának a hadsereg felé”.
A szolgálat egy másik elképzelés szerint három részre oszlana. Első lépésként 11 és 16 év közötti fiatalok évente egy héten át vennének részt „védelmi és állampolgári” gyakorlaton. Tizenhat éves korukban „maturálnának”, majd ezt követné – önkéntes alapon – a szolgálatban való részvétel. A terveket áprilisig véglegesítik, a szolgálat bevezetése – kísérleti alapon – már jövőre várható.
Emmanuel Macron ezzel a lépéssel ugyanazt a határozott utat követi, amelyet megválasztása óta, s ezzel alaposan rácáfolt az elemzőkre, akik benne Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front vezetőjének antitézisét látták.
Macron idén újévkor „francia reneszánsz” beköszöntét jósolta, amelyet a „hódító francia szellemiség” segítségével tud az ország megvalósítani. A Nyugat-Európában szokatlanul nacionalistának hangzó kifejezései mellett Macron keményvonalasságát mutatja a migrációs válsággal kapcsolatos tevékenysége is.
Január elején az elnök ellátogatott Calais-ba, hogy a helyszínen tájékozódjon a csatornán átkelni akaró migránsokról. Közölte, semmilyen körülmények között nem engedhető, hogy újra felépüljön az illegális bevándorlók által létrehozott vadtelep a város határában, és azzal vádolta a migránsokat segítő csoportokat, hogy az illegális bevándorlást támogatják.
Az elnök kimondott célja, hogy a Franciaországba gazdasági okokból érkező migránsokat kitoloncolja, és különbséget tegyen az üldöztetés elől menekülő rászorulók között. A lépések hatására cikkek tömege jelent meg, amelyben a francia elnököt a humanizmus elárulásával vádolták baloldali gondolkodású szerzők.
Kemény fellépése – Franciaország tavaly 26 ezer embert utasított ki, s a csendőrség több mint 40 ezer illegális bevándorlót vett őrizetbe – saját pártjában, a Köztársaság Lendületben soraiban is megosztottságot eredményezett.
Ezzel együtt viszont a nemzetközi diplomáciában rendkívül eredményes, s az első hónapok lejtmenetét követően odahaza is magára talált, ma Macron Franciaországban kiemelkedően népszerű.
A Politico című hírportál arról számolt be, hogy Matteo Renzi volt olasz miniszterelnök, a baloldali Demokrata Párt – igen népszerűtlen – vezetője úgy tervezi, hogy kilépteti pártját az Európai Parlament (EP) szocialista frakciójából, s Macron pártjával szövetkezne a 2019-es EP-választások után.
Hozzájuk húz a hírek szerint a spanyol Állampolgárok (Ciudadanos) is, amely pártkongresszusán elhagyta ideológiájából a „demokratikus szocializmus” kitételt, és a „progresszív liberalizmust” tette a helyére. Ez a „progresszív liberalizmus” hasonlít Macron politikájához, amely a liberális gondolkodók számára egyáltalán nem kielégítő, ám a francia törekvéseket és eredményeket figyelve valóban progresszívnak tűnik, igaz, ideológiai szempontból akár konzervatívnak is tekinthető.